Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig

Folytonosság és megújulás hozzáfűzhetjük azt, hogy Almássy István, a neves kassai kereskedő 1601 febru­árjában 15 111 forint értékben vásárolt Bécsben, többek között a nürnbergi Georg Lang és társai-cégtől (2993 ft: posztó, vászon, kés, szatócsáru, könyv), Paul és Nikolaus Rottengattertól (3264 ft: posztó, vászon, sáfrány, bors), Georg Althoffertől, Georg Ernsttől, a frankfurti Kasper Erhardttól, a sankt galleni Ge­org Zollikoffertől és Thobias Schobingertől. A következő évben hasonlóan nagy összeget, 12 000 forintot hagyott náluk.106 Természetesen a háborús körülmé­nyek nem egyszer zavarokat is okoztak, mint abban az ügyben, amelyet 1613- ban tárgyalt a bécsi városi bíróság. Georg Lang és Paul Vogel Bécsben megtele­pedett nürnbergi cége ekkor nyújtott be keresetet Farkas János kassai polgár ellen egy 1604-ből származó adóssága miatt. Farkas a fizetést mindaddig azzal hárította el, hogy Bocskai István fejedelemnek nagy összegű sarcot kellett a vá­rosnak fizetnie, és így nem tudta tartozásait kiegyenlíteni. Langék előadták, hogy a „rebellió" idején ők maguk is súlyos veszteségeket szenvedtek, és alsó- és felső-magyarországi adósaik ellen az uralkodótól és a nádortól kértek paran­csokat. Farkas esetében ez sem bizonyult eredményesnek, mert legutóbb, amikor Ambrosius Gäggler nevű szolgájuk Kassán járt, semmit sem tudott elérni.107 A normális „üzletmenetnek" azonban még volt ereje a válsághelyzetek áthidalásá­ra. Miután 1598 márciusában Győr és vidéke három és fél éves megszállást kö­vetően felszabadult a török uralom alól, kereskedői, akik mindaddig az észak­nyugat-magyarországi piacokon működtek, rövid idő alatt visszatértek szűkebb hazájukba. Májusban ismét „üzemelt" a magyaróvár-mosoni síkságon a keddi marhapiac, júliusban megnyílt a győri harmincadosház, legkésőbb 1603-ban helyreállt a győri vásárok és piacok rendje is. Mindez azt jelentette, hogy vissza­tértek a vidékre a régi üzletfelek, mind a hódoltságból, mind Velencéből, mind az osztrák-német vidékekről.108 1604-ben Pelkó Gáspár győri lakos házára 1358 forint értékben tábláztak be adósságot Heinrich Burckhardt és társai (Kandier, a Rottengatter fivérek, And­reas Trayner, Giovanni Castello).109 1606-1615 között a Rottengatterek, Georg Lang és Paul Vogel cége, valamint Philipp Probst kisebb-nagyobb összegű (50- 200 ft) követeléseiket perelték a szombathelyi mezővárosi bíróság előtt.110 Győr­célországok meghatározásánál nem a kereskedőcégekből, hanem az értékesítési helyekből, illetve a 20. századi politikai határokból indult ki. 106 KEREKES György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró, 1573-1635. Magyar Gazdaság- történelmi Szemle, 9. (1902) 207-209. 107 AMK Missiles. No. 1613. 108 GecsÉnyi L.: Győr kereskedelmi szerepének változása, i. m. 38. 109 GyEL GyKHL. Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 220. uo Benczik Gyula-Dominkovits PÉTER: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztúi (1606-1609). Szomathely, 1993. (Acta Savariensia, 7.) 10. No. 8.; 21. No. 51.; 40-41. No. 117.; DOMINKOVrrs PÉ­TER: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái (1610-1614). Szombathely, 1994. (Acta Savariensia, 10.) 84. No. 692., 696.; 89-90. No. 704.; DOMINKVOITS PÉTER: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái (1615-1617) Szombathely, 1997. (Acta Savariensia, 13.) 14. No. 972.; 25. No. 988.; 61. No. 1069. 429

Next

/
Thumbnails
Contents