Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Gecsényi Lajos ben 1613-ban Johann Baptista Bolla győri polgár és áros ember maradt 521 forinttal adós karasia posztó fejében Lang és Vogel cégének. 1615-ben Heinrich Pilgrim nürnbergi áros ember a győri Angrano Antallal szemben hat mázsa viasz és 19 forint 37,5 krajcár, Rudolf Kappellel szemben pedig 432 forint miatt tett tiltást. 1616-ban ismét Bolla állított ki adóslevelet 1126 forint 35 dénárról a bécsiként említett Johann Trainer és Sebastian Lang, valamint a Lang és Vogel- cég számára. Végül 1617-ben Georg Ernst nevében bécsi megbízottja, Stefan Hengst 77 forint 44 dénárt követelt Lorenz Pfeffertől.1111617-ben Komáromban iktatták a jegyzőkönyvbe Pesti János deák adósleveleit Wolf Ressl (343 ft, 74 dénár) és a Lang és Vogel-cég (484 ft, 50 dénár) számára, melyeket különböző vagyontárgyaira be is tábláztak.112 A néhány évet átfogó képből egyértelműen a Lang és Vogel-cég jelentős érdekeltségei tűnnek szemünkbe, amelynek vezetőit Bécsben működő nürnbergi áros embereknek neveznek a jegyzőkönyvek. A nürnbergi üzleti életben, az ottani Banco Publico könyveiben ők is, miként valamennyi felsorolt üzletember figyelemreméltó összegekkel szerepeltek. 1606- ban Batholome Castello csődügyében kifejezetten osztrák kereskedőként hallgatták ki az említettek közül Ernstet, Probstot, a Rottengattereket és Vogelt.113 Ez részben egybevág azzal a névsorral, amelyet a már említett bécsi lerakatban működő kereskedők 1615. évi nevezetes memorandumából ismerünk.114 Ezek az évek — ahogyan a már idézett kolozsvári vámjegyzék adatsorai is mutatják — még kétségkívül a felnémet kereskedők magyarországi kapcsolat- rendszerének továbbélését bizonyítják. A trend azonban ezt követően, immáron három évszázad után, erőteljesen és tartósan lefelé mutatott, és a 17. század harmadik évtizedétől a korábbi értékek felére-harmadára süllyedt. Az európai pénzügyi válság, a harmincéves háború pusztításai, a magyarországi közállapotok rohamos romlása, a vásárlóerő csökkenése és a német városok gazdasági életében majd egy évszázadon át tartósan jelenlévő „osztrák vonal" törzsökös kereskedőcsaládjainak eltűnése, ezzel pedig a tapasztalatok, a személyes ismeretek és kapcsolatok elvesztése együttesen mind-mind hozzájárultak az addig mindig helyreálló folytonosság megtöréséhez, amitől már a 16. század derekán is olyannyira tartottak. A kelet-nyugati kereskedelem további 17. századi súlypontjainak új hordozó erőinek és technikáinak a pontos megismerése — figyelemmel az európai változásokra is — a további kutatások feladata. Mindazonáltal mindannak szem előtt tartásával, amit Szakály Ferenc fogalmazott meg a magyar polgárosodás nagy ívű áttekintésének epilógusában: „Ha másként nem, 111 GyMIVL GyVL Tanácsülési és Ítélkezési jegyzőkönyvek. 5. köt. 114-115., 6. köt. 85., 135-137., 221. 112 SANR-PKN KVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 2. köt. 40., 61. 113 PETERS, Lambert F.: Der Handel Nürnbergs am Anfang des Dreißigjährigen Krieges. Strukturkomponenten, Unternehmen und Unternehmer. Eine Quantitative Analyse. Stuttgart, 1994. 328. 32. jegyzet. 114 GECSÉNYI Lajos: Bécsi kereskedők memoranduma a kelet-nyugati kereskedelemről (1615). Miscellanea fontium historiae Europae. Emlékkönyv. H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk.: Kalmár János. Bp., 1997, 79-88. 430
