Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Folytonosság és megújulás gyarországi marhakivitelben.44 Furtner, akinek apósa, Wolf Söldner ugyancsak Bécsből kereskedett, a '30-as években Krakkóban lakott és ott alapított kereskedelmi társaságot.45 1547 októberében — több nürnbergi és krakkói kereskedő mellett — szerepelt a cseh határon történt vámemelésekkel kapcsolatos beadvány aláírói között is, amikor egyúttal a magyar vámok növelését is felpanaszolták.46 1548 májusában Serédy Gáspártól, a felső részek királyi főkapitányától vásárolt 310 vágómarhát.47 Decemberben — Sebastian Hoffmann, Niklas Gößwein és Paul Langelfelder társaságában — viszont a felső-ausztriai Viehstadt vámján feltartóztatott magyar marhák miatt tett panaszt városa tanácsa előtt.48 Bécsben önálló megbízottja működött, aki 1551-1552 telén rendszeresen továbbította hozzá az Érsek(01áh)újváron szolgáló Veit Geilel tábori írnoknak (Feldschreiber) a magyar hadi helyzetre vonatkozó információit. 1553 júliusában — azaz halála évében — Franz Schwentner nevű szolgája Pozsonyban 428 forint értékben bizonyos Mathes Rótt vagyonára tett tilalmat, ami vagy marhavásárlási hitelt, vagy import áruk utáni tartozást jelzett.49 Úgy tűnik, hogy Furtner volt ekkor a nürnbergi irányú magyar szarvasmarhaexport egyik kiemelkedő ügyintézője. A felsorolt kereskedők az említett évtizedekben városaik tőkeerős, a nagyobb kockázatú keleti irányú kereskedelemhez elengedhetetlenül szükséges, jelentős forgótőkével és hitelképességgel rendelkező vállalkozói közé tartoztak, akik alkalomadtán kisebb-nagyobb kölcsönökkel a császári udvar vagy a kamarák rendelkezésére állhatták. Ám még közülük is kiemelendők a Welser-cég, a Fuggerek mellett ez idő tájt Európa egyik legjelentősebb kereskedőháza, valamint a Paller-Weiß-(Wagner)-Herbst rokonság, amely az 1570-es évek közepéig egyaránt részesedett az angol posztó importjából, a magyarországi marhakivitelből, sőt 1569-től 25 éven át még a besztercebányai rézkereskedelemből is.50 Közöttük vannak minden bizonnyal azok a kereskedőcsaládok, amelyeket 1569 nyarán a nürnbergi tanács úgy említett, mint „die wie auch ire eitern ain lange zeit in die Österreichische unnd Vngerische Lannd gehandelt".51 Ez ismételten felhívja 44 Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme, i. m. 556. 45 KLIER, RICHARD: Der schlesische und polnische Transithandel durch Böhmen nach Nürnberg in den Jahren 1540 bis 1576. Mitteilungen des Vereines für Geschichte der Stadt Nürnberg, 53. Nürnberg, 1965. 212-213. 46 „In ansehung, daß solche zol vorhin auch auf der hungerischen grenitz aufs höchste erhöcht.": StAN Rep. 15b S1. L. 89. No. 41. 47 MOL E 411548. No. 41. 48 StAN Briefbücher. Bd. 140.143. « AMB Vorbotsbuch. Bd. 1. 98. 50 Vö. Dalhede, C.: i. m. passim, különösen 180-186., továbbá, Quellen und Regesten zu den Augsburger Handelshäusern Paler und Rehlinger 1539-1642. Wirtschafl und Politik im 16/17. Jahrhundert. Teil 1. 1539-1623. Hrsg.: HILDEBRANDT, Reinhardt. Stuttgart, 1996. (Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit, 19.) 27-31. 51 StAN Briefbücher. Bd. 181. 172-174. Ezt a megállapítást nem befolyásolja az a tény, hogy néhá- nyan Prágában is működtek, vagy Prágán át kereskedtek Magyarországgal; pl. a Gößwein, 417
