Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Gecsényi Lajos figyelmünket arra is, hogy a német kereskedők számára az ausztriai és a magyarországi kereskedés gyakorlatilag egyet jelentett! Mindazoknak, akik a Duna menti úton kalmárkodtak kelet felé, a gazdaságilag felértékelődött Bécs, azaz a külföldi kereskedőknek a város árumegállító joga alapján 1515-ben létrehozott lerakata (Niederlag) jelentette a támaszpontot,52 ahol hosszabb-rövidebb ideig időzhettek, ahol megbízottaik-faktoraik állandó szálláshelyet találtak, ahol raktárakat tarthattak fenn, a felutazó magyarországi (marha)kereskedőkkel üzleteket köthettek, vagy szükség esetén maguk is tovább utazhattak adósaikhoz a Magyar Királyság városaiba. Több mint egy évszázada ismert gazdaságtörténet-írásunkban az a tény, hogy miközben a bécsi és környékbeli, vagy éppen a távolabbi királysági vásárokon és heti marhapiacokon állatok ezrei cseréltek gazdát, a bécsi boltokból és raktárakból a hazatérő magyarországi és erdélyi kereskedők szekerén és hajóján sok száz vég angol, olasz, német posztó, vászon, selyem, üvegáru, fűszer, gyümölcs, ruházati cikk, valamint osztrák vasáru stb. indult útjára a három részre tagolt ország vásáraira és heti piacaira, a főúri udvarokba, a végvári katonaság raktáraiba.53 Kétségtelenül csak részben a felnémet városok kereskedőinek árukészleteiből. Egyetlen, bármely terjedelmes jegyzék sem lenne képes felsorolni mindezeket. Az 1542. évi nyugat-magyarországi harmincadjegyzékek54 vagy az Rottenburger, Albrecht, Kandier családok tagjai. Vö. JANÁCEK, JOSEF: Prag und Nürnberg im 16. Jahrhundert (1489-1618). Internationaler Ochsenhandel, i. m. 224-228. 52 Bécs kora újkori kereskedelmi kapcsolatainak és azon belül is a helyi és a megtelepedett kereskedők tevékenységének a magyar gazdaság szempontjából (is) alapvető jelentőségű, újabb részletes feldolgozása még várat magára. Kari Fajkmajer (1911), Friedrich Engel-Jánosi (1926) és Peter Csendes (1974) összefoglalói óta senki sem vállalkozott ilyetén kutatásokra. Ferdinand Tremelnek az 1960-as évek végén kiadott nagy gazdaságtörténeti összefoglalása (Tremel, Ferdinand: Wirtschafts- und Sozialgeschichte Österreichs. Wien, 1969.) sem hozott felszínre újabb adatokat, újszerűbb értékelést. Jellemző, hogy a legfrissebb osztrák gazdaságtörténet egyetlen mondatot szán a 16. századi bécsi gazdasági jellemzésre: Bécs az egész 16. századon át határváros volt, ami gazdasági fejlődésében súlyosan akadályozta. Sandgruber, Roman: Ökonomie und Politik. Österreichische Wirtschaftsgeschichte vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Wien, 1995. (Österreichische Geschichte, Ökonomie und Politik) 66. Sajnálatos, hogy Herta Brecknemek az 1930-as években Bécs húsellátásról és marhakereskedelméről a bécsi egyetemen készített doktori munkája nyomtatásban nem jelent meg: BRECKER, HERTA: Wiens Fleischversorgung und Schlachtviehhandel im XVI. und XVII. Jahrhundert. Ungedr. phil. Diss. Wien, 1933. 53 1561 decemberében a katonaság részére vásárolt posztók megtekintésére kiküldött császári biztosok jelentésében az augsburgi Hans Herbsttől átvett nürnbergi, weißenburgi, nördlingeni, dinckelsbühli, londoni, valamint karasia posztókat, illetve a Wolf Paler bécsi faktorától, Jeronimus von der Awtól átvett londoni posztót említették. ÖStA HKA NÖKA RN 36.1562.149-151. Az alsó-ausztriai rendek, akik a győri főkapitányság váraiban állomásozó katonaság fenntartásában meghatározó részt vállaltak. Újabban: Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története, 1526-1598. Győr, 1999.185-192.1575. április 2-án Bartholome Albrecht nürnbergi kereskedőtől páncélingeket, kar- és lábszárvédőket, valamint 2000 bécsi röf schöptuch nevű, 155 darab dinckelsbühli posztót vásároltak 7000 forint értékben. NÖLA SA A-VII-12. 15-18., valamint újabban vö. Peter Trawnicek, Peter: Tuchsold und Landschaftsjuden: Beiträge zur Geschichte der Soldzahlung in Tuch durch die niederösterreichischen Stände und ihrer Finanzierung durch Wiener Juden im 17. Jahrhundert. Ungedr. Diplomarbeit, Wien, 2000. 54 Ld.: Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme, i. m. 418
