Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig
Gecsényi Lajos ökörbőröket vásárolt, sőt 1500-ban Pozsonyban háztulajdonnal is rendelkezett, ami jól tanúskodik magyarországi kapcsolatainak intenzitásáról.26 Mindezeket azért is el kellett mondanunk, hogy még világosabbá tegyük a mohácsi csatavesztéssel, majd Buda 1529. évi török ostromával és ideiglenes megszállásával kezdődő korszak folyamatosságának a hátterét. Annál is inkább, mert a középkori Magyarország fővárosának és jelentős területeinek az oszmánok által történt végső megszállása (1541) és mindenekelőtt a háborús viszonyok állandósulása, mint látni fogjuk, nem jelentettek tartós törést — legfeljebb megtorpanásokat, visszaeséseket és átrendeződéseket — a kelet-nyugati kereskedelemben.27 Néhai Bartholome Flick nürnbergi polgár és kereskedő (mercator) örökösei 1549-ben azt kérték I. Ferdinánd királytól, hogy rendelje el annak az összegnek (837 és fél magyar forintnak) a behajtását, amellyel Nádasdy Tamás királyi tanácsos, budai udvarbíró még 1528-ban maradt Flicknek adósa, nevezetesen különböző posztók árában. Kérésük alátámasztására azt is előadták, hogy 1527-ben Ferdinánd magyar királlyá történt koronázásakor 10 000 aranyat (!) adtak a koronázási költségekhez, s az összeget Bartholome Flick hat nap alatt személyesen hozta Magyarországra. Buda 1529. évi török ostroma idején ugyanakkor nagy károkat szenvedtek.281534. május 5-én Bécsben Gregor Horstain kassai polgár 40 rajnai forintról adott váltót („wechser bryef"), amelyet az alább még említendő Jobst Furtner, eredetileg nürnbergi, ekkor néhány évig krakkói lakos levelére vett fel Wolf Söldner nürnbergi polgár szolgájától.29 1535-ben Beheim Balázs nagyszombati polgár (egy ideig városbíró) kapcsolatai között az augusburgi Hochstädter bankház nyomára bukkanunk.30 A délnémet jelenlét kiterjedtségét jelzi az a két eset is, amikor a Győr mellett fekvő Abda falu (egyébként fontos folyami átkelőhely a Bécs-Magyaróvár-Győr közötti úton) egy-egy lakosa szőlejét illetve házát az ismert id. Konrad Rot augsburgi kereskedő megbízottjának (1534), valamint Wilhelm Schinder nürnbergi lakosnak (1536) kötötte le 118, illetve 219 forint adóssága fejében.31 Konrad Rot egyébként 1537-ben Pemfflinger 26 Hirschmann, GERHARD: Kunz Horn (1517), ein Nürnberger Großhändler und Frühkapitalist. Aus sieben Jahrhunderten Nürnberger Stadtgeschichte. Ausgewählte Aufsätze von Gerhard Hirschmann. Festgabe zu seinem 70. Geburtstag. Nürnberg, 1988. (Nürnberger Forschungen, 25.) 53. 27 Ezt fogalmazta meg végkövetkeztetésként a kérdés kiváló ismerője, Othmar Pickl professzor a magyar-itáliai kereskedelmi összeköttetések alapján is: Pickl, Othmar: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. Die wirtschaftlichen Auswirkungen, i. m. 129. 28 MOL E 210 201. t. No. 1. 29 AMK H II. Lajstromozatlan iratok, 1534. Köszönöm H. Németh István kollégámnak, hogy a kassai városi levéltár témába vágó iratainak másolatait rendelkezésemre bocsátotta. 30 KazimÍr, S.: Der Femhandel, i. m. 57. 31 HILDEBRANDT, Reinhardt: Wirtschaftsentwicklung der Konzentration im 16. Jahrhundert. Konrad Rot und die Finanzierungsprobleme seines interkontinentalen Handels. Scripta Mercaturae, 1. St. Katharinen, 1970. 28., továbbá GyEL GyKHL. Felvallási jegyzőkönyvek. 1. köt. 2v. (1534) és 16 v. (1536). 414
