Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos bizonyos következtetéseket, máskor az utcanévhez fűzött megjegyzés ad eligazítást: „domus in piatea Nymethutca a parte Danubii constructe" — ház a Német utcában, a Duna felőli részen.54 A két folyó találkozásánál elhelyezkedő váralja utcáinak a folyókkal kapcsolatos elnevezése, valamint a többször előforduló utalások a helymeghatározásokban a belsővárosra (in acie Castri, versus Castrum, in opposito Castri) megerősítik a Mohács előtti időszak feltételezett városképének valódiságát. A belsővárosból a kapuhoz vezető utcát a különböző, a vár (arx) körül fekvő házakat ismerünk. Utóbbiak közül egyik a Piac utca végében, szemben a várral feküdt. Az ismert háztulajdonosok többsége a kanonokok közül került ki. Valamennyi házhoz gazdasági épületek, kert (olykor belső és külső kert egyaránt), esetenként a városon kívül szőlő vagy szántó is tartozott. A gazdasági épületek közül a pince és az istálló fordul elő leggyakrabban a forrásokban. 1540-ben a piacon egy kőház pincével 150 forinton cserélt gazdát, 1564-ben Nyírő Ferenc özvegye adta el győri borospincéjét, s 1544-ben, 1549-ben, 1550-ben a beszállásoló katonaság elleni leggyakoribb panasz az istállók és pincék elfoglalása.55 A belső kertekről még a belsővárosban is olvashatunk, ahol pedig igen kevés hely állt rendelkezésre. 1540-ben a püspöki várral szemben adtak el egy kanonoki házat, melyhez kert is tartozott. 1548-ban a belsőváros kapujánál ugyancsak kertestül kelt el egy ház. 1539-ben egy Német és egy Piac utcai, 1538-ban egy Varga utcai, 1550-ben egy Szent István utcai ház határai között említenek kertet.56 Külső, a városon kívül (a mai Újváros elején) fekvő veteményeskert már 1525-ben szerepel a forrásokban: Nyalka-i Albert c. püspök, a győri káptalan kommendatora hátrahagyott javainak leltárában. A város megerősítését követően valószínűleg mind többen igyekeztek a falon kívül eső gazdasági udvart, veteményeskertet szerezni. Ilyenről hallunk 1551-ben, amikor Búza Benedek zsoldoskatona — szolgáival — megszállta Gyulai Ferenc kanonok allodialis házát és kertjét („extra vallum et munitionem istius Civitatis Jauriensis"), s onnan egy hízott anyadisznót rabolt el. 1565-ben egy Szent István utcai ház tartozékaként esik szó külső veteményeskertről.57 A konkrétan megjelölt tartozékok mellett igen nagy számmal szerepel az adásvételi szerződésekben a házhoz tartozó külsőségek általános megjelölése: művelt és műveletlen szántók, rétek, legelők. Ezek nem pusztán szerződésbeli formaságát, hanem valódiságát jelzik azok az adatok, amelyek a lakosok gabona 54 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 32. 55 1540: uo. 1. köt. 54.; 1564: uo. 2. köt. 265. 1553-ban révfalui Szűcs Mihály Szompatpiac utcai házát kőpincével együtt adja el. Uo. 1. köt. 250. 56 1540: uo. 1. köt. 57.; 1548: 82.; 1539: 29.; 1548: 83.; 1550:136. 57 Nyalka-i Albert kertjére („hortum suum empticium extra pontem Jauriensem pre hortum hospitalem'') — a mai Újváros elején fekvő Szt. Katalin-kórház és szegényház kertje mellett — GyMSM GyL Középkori oklevélgyűjtemény 125. sz.; 1551: GyEL GyKHL Lad. 1. Fasc. 3. No. 126.; 1565: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 268. 38
