Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc
Egy kamarai tisztviselő a XVI. században Felső-Magyarországra küldték titkárnak,21 s talán ily módon érkezett oda Nagyváthy Ferenc is. Mennyit tartózkodott azonban ténylegesen a Szepesi Kamaránál, azt csak további részletes kutatásokkal lehetne tisztázni. Mindenesetre a kamarai tanácsosi munkakört láthatóan meghaladó pénzügyi tevékenységet is folytatott, amikor 1576-ban 2000 magyar forintot adott kölcsön saját hivatala szükségleteire. A pénzüzletekre a Szepesi Kamara tevékenysége egyébként kitűnő lehetőséget kínált, hiszen rendeltetésszerű feladata a rendes és rendkívüli királyi jövedelmek pontos feltárásán és beszedésén, a kamarai kézre került uradalmak gazdálkodásának irányításán és ellenőrzésén túlmenően kiterjedt a végvárak, a katonaság ellátásának pénzbeni és természetbeni ellátásának biztosítására is. Ehhez pedig a Kamara rendelkezésére álló jövedelmek legfeljebb részbeni fedezetet nyújtottak, így állandó kölcsönökre szorult. A hadügyi vonatkozású feladatok önmagukban szükségessé tették, hogy a Szepesi Kamara a 15 éves háború kezdetéig tartó időszakban, az északkelet- és kelet-magyarországi végvárrendszer működésének fénykorában mindenekelőtt a bécsi Udvari Kamarával álljon szoros kapcsolatban, onnan kapja utasításait, s oda tegye jelentéseit. Nagyváthy, aki vélhetően először 1578 végéig, vagy 1579 elejéig maradt tanácsosi posztján,22 ezt követően 1582 nyarán tért vissza ismét a Szepesi Kamarához, hogy az eltávozott Paczoth János prefektus helyett segítse a hivatal munkáját.23 Amikor a '80-as évtized közepén azután a hadigazdálkodás minden korábbinál nagyobb terhet rótt a Szepesi Kamara irányítása alatt álló kamarai birtokokra, az immár királyi tanácsosi rangra emelt Nagyváthy Ferencet 1586 januárjában az újonnan létrehozott felső-magyarországi udvarbírói tisztségbe emelte az uralkodói akarat. Hivatali utasításra, amely ekkor előreláthatóan két évben jelölte meg működése időtartamát, az uradalmi jövedelmek kezelését és a végvárak ellátását illetően alig valamivel a Szepesi Kamaráénál kisebb hatáskört biztosított a számára. Jogot adott az udvarbírók felvételére és elbocsátására, számadásaik ellenőrzésére, az urbáriumok átvizsgálására, a borkimérés és kereskedelem, az erdőgazdálkodás, a tizedbérek felügyeletére, a jobbágyok helyzetének szemmel tartására, a végvári katonaság élelmezésének intézésére. Az instrukció éves fizetését és úti átalányát 1000 tallérban határozta meg.24 tok Oláh Miklós esztergomi érsek életéhez, II. A Szepesi Kamaránál elfoglalt állására ld.: Szűcs J.: i. m. 27-28. 21 Hoffmannra ld. uo. 23., azzal, hogy Hoffmann György nem azonos az Udvari Kamaránál szolgálatot teljesített Georg Hoffmannal. Előbbi pozsonyi beosztására: ÖStA HKA HU RN 52. 1587 Dez. 162-187. 22 A Szepesi Kamaránál elsősorban a MOL E 249 sorozat iratai tartalmaznak elszórt adatokat Nagyváthy hivatali működésére. 1579-es felmentésére: MOL E 2491579/259. 23 Uo. 1582/161. Ernő főherceg leirata a Szepesi Kamarához. 1582. július 14. Továbbá: ÖStA HKA HU RN 44.1582. febr. 40-47.; 1582 Márz. Föl. 302-309., 443^46.; RN 45.1582. Mai 118-119. 24 Uo. 1568/1., 2. (mellékletében az instrukcióval), 5. Ernő főherceg leiratai a Szepesi Kamarához. 1586/46. Ernő főherceg leirata Nagyváthy Ferenc beiktatásáról 1586. március 20. A főudvarbírói 405
