Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc

Gecsényi Lajos

náziumi tanulmányaik támogathatók, hogy annak utána Isten és a Haza javát szolgálhassák, arra hasznosak legyenek. Úgy tűnik, róla is joggal mondhatjuk azt, amit Mikó Árpád írt Zaluczkyról, (aki egyébként a hajdani Oláh familiáris, Vizkelethy Jakab, egy időben a királyi kancellária titkára13 és a már említett Szentgyörgyi Gábor mellett Nagyváthy végrendeletének tanúja és végrehajtója, ilyenképpen az alapítvány „kurátora"): „Humanista főpapok körül mozgó, művelt világi maradt mindvégig.. ,"14

Közhivatali pályájának kezdeteit mindenesetre csak nyomokban ismerjük. 1568. április 28-án Miksa királynak az esztergomi főkáptalanhoz intézett parancsában Winczy Lukáccsal együtt a nagy magyar kancellária jegyzőjeként említették, mint Esterházy Ferenc és István fejváltság címén a kincstárra háramlott néhány jószágának új adományosát.15 1571 májusában tisztsége feltüntetése nélkül kamarai biztosként a veszprémi püspökség javait írta össze.16 1572 januárjában merült fel először a Magyar Kamaránál történő alkalmazásának lehetősége, ami március 1-jétől valósággá vált, ettől a naptól a Kamara pénztárnoka, egészen 1574-ig.17 A pénztárnoki tisztség kétségkívül a hivatal egyik bizalmi állása volt, hiszen valamennyi pénzjövedelmet ő tartotta számon, hozzá folyt be a készpénz, s ő teljesítette a költségvetésben meghatározott kifizetéseket. Működéséért a mellé rendelt ellenőrrel együtt, pénzügyi felelősséggel tartozott. Az általa teljesített kifizetésekről köteles volt rendszeresen tájékoztatni a kamarai tanácsot, illetve kimutatásait felterjeszteni az uralkodóhoz, pontosabban szólva az Udvari Kamarához.18

1574 decemberében azután Nagyváthy hirtelen Kassán bukkan fel, immár a Szepesi Kamara tanácsosaként. Áthelyezésének, előléptetésének okai ismeretlenek, talán kiterjedt ismeretsége, pénzügyi tapasztalatai játszhattak szerepet ebben. Kétségtelen, hogy a Szepesi Kamara működésének első éveiben, főként Torda Zsigmond távozását követően, számos személyi problémával küzdött, s tisztviselőit nehezen sikerült stabilizálni.19 Ezt elősegítendő 1569-ben már Kassára rendelték számvevőmesternek az egykor ugyancsak Oláh familiárist Jezerniczky Györgyöt, aki ura halálát követően rövid ideig a Magyar Kamaránál szolgált.20 1574 folyamán Hoffmann György pozsonyi kamarai másodírnokot is

U R. Kissi.: i. m. CCXII.

14 HOLL B.: i. m. mellett: Galavics GÉZA: Személyiség és reneszánsz portré. Ismeretlen magyarországi humanista portré: Mossoczy Zakariás arcképe című, illetve Mikó ÁRPÁD: janua Mortis. Nicasius Ellebodius (1535-1577) síremléke. Adalék a Radéczi-kör műpártolásához című tanulmányát említhetjük. Mindkettő: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk.: Galavics GÉza- Keserű BÁLINT-HERNER János-. Szeged, 1990. Az idézet: 423.

15 EPL EKHL Capsa 12. fasc. 3. No. 8.

16 MOL E 150 Fasc. 19. No. 44.

17 MOL E 21. 553. köt. 11. és 45., továbbá: ÖStA HKA HU RN 52.1587. Dez. 162-187.

18 EmberGy.H. m. 136-138.

19 Vö. Szűcs J.: i. m. 21-22.

20 Jezerniczky szerepelt abban a jegyzékben, melyben Oláh Miklós familiárisait sorolták fel uruk halálakor. MOL E156 75/82. Megjelent: Történelmi Tár, 24. Bp., 1901. (Új folyam, 2.) 461-462. Ada404