Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
"Török áruk" és "görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon
Gecsényi Lajos rögök" is beleértendők voltak.85 Jelenlétüket közvetve megerősíti egy, a Szatmár vármegyei törvényszéken 1635-ben regisztrált per, melynek tárgya a Szatmártól északra, Csaholc környékén kifosztott görög kereskedők panasza volt.86 Jenő és Várad 1658-ban, illetve 1660-ban történt török kézre kerülését követően ezek a csoportok a megszállók elől észak, a királyi Magyarország felé húzódnak és egyes szórványaik pedig — láttuk — Komáromig is eljutottak. Ennél azonban jóval többen jelentek meg Kassán, ahol a városi tanács 1660 végén a fertálymesterekkel összeíratta a menekülteket, kiutasította a gyanús személyeket, a helyben maradókat pedig a főkapitány és az egri káptalan képviselője előtt teendő esküre kötelezte, amire 1661. április 20-án került sor.87 Kiss György görög, egyébként keresztény vallású nemesember 1662 decemberében a polgárjogért is folyamodott.88 Talán éppen a Kassán megtelepedettek közé tartozott Búza András, aki — miként 1669-ben „több görög áros társaival" együtt panaszolta — a legényeit küldte 1660-ban Bécsbe, ahol úgynevezett német ötös pénzt váltottak. Útban hazafelé a szenei és pozsonyi harmincadosok azonban árestálták a pénzt, s ahhoz kilenc évig nem tudtak hozzáférni. Búzának személy szerint 800 tallérja veszett el. Azt kérték, hogy legalább az elvett összeget írják le vámjaikból.89 1663-ban, úgy látszik, Kassán ismét megnőtt a „görögök" száma, mert „az görögöket behívatta az nemes tanács, mivel úgy hallotta, hogy ők itt a hóstáton batykót tartanának s prédikációkat is hallgatnának. Azért meghadta az nemes tanács, hogy azon batykót mindgyárt elküldjék s magok is az sokadalom után mindgyárt elmenjenek, mert itt lakni nem engedi őket az nemes tanács." 1662. december 16-án Szatmár-Németi mezőváros bírája és tanácsa panaszkodott Csáky István szatmári főkapitánynál a görögök betelepedése, önálló bírájuk megválasztása ellen.90 A huzavona késztette arra a menekülteket, hogy 1665 elején az uralkodóhoz forduljanak és helyzetük szabályozását kérjék. Előadták, hogy a sok bujdosás után nyugalmat szeretnének találni a királyi Magyarországon, a Szepesi Kamara oltalma alatt házakat vásárolni, árus boltokat csináltatni, saját pereikben a görög bíró fennhatósága alá tartozni, mentességet élvezni a katonai beszállásolás alól, papjuk számára nemesi előjogokat, szabad templomépítést és vallásgyakorlatot. A görög bíró számára joghatóságot kértek — többek között — a Törökországba utazók meghiteltetésére (nem szállítanak-e fegyvereket) és hazatérésük után a kikérdezésükre, a törökkel cimborálók, a kémek megfogására. Szükségesnek tartották, hogy kimondják: azt, akinek kereskedés közben a szekere elromlik, a lova elfárad, a többiek — büntetés terhe alatt — kötele85 Kerekes Gy.: Nemes Almássy István, i. m. 183-184. 86 KÜNSTLERNÉ Virág Éva: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. köt., Nyíregyháza, 1997. 221-223. sz. 87 Kerekes György: Jövevény alföldiek, és görögök Kassán, 1660-1662-ben. Századok, 45. (1911) 4. sz. 289-291. 88 Kerekes Gy.: Görögök Kassán, i. m. 368. 89 MOL E 41 No. 4. Anni 1669. 90 MOL P 72 Fasc. 652. 296-297.; Kemény Lajos.: Görög kereskedők Kassán. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 9. (1902) 142. 398
