Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
"Török áruk" és "görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon
Gecsényi Lajos elértek. Működésük a török megszállást követően érdemben nem változott.39 A ráckeveiek mellett a dél felől lassan felszivárgó további rác csoportok egy — de vélhetően töredék — része ugyancsak közvetlenül bekapcsolódott a török fennhatóság alatti vidékek kereskedelmébe.40 Közöttük (illetve, bármily különös, a hódoltság belső területeiről származó magyarok között) keressük azokat a „török" és rác kereskedőket, akiknek Bécsig történő felutazását — a kémkedés és fegyvercsempészés megakadályozására — az alsó-ausztriai hatóságok, felelevenítve az 1544. évi s az azt követő intézkedéseket, az 1560-as évektől mind intenzívebben próbálták megakadályozni, s akiknek — útkényszer meghatározása mellett — Hainburgban akartak új árulerakatot létrehozni. Miután ebben a kérdésben Bécs kereskedelmi érdekei — legalábbis részben — háttérbe szorították a biztonsági szempontokat, végül csupán szigorú ellenőrzésükre, a bécsi várfalak közül és a végvárakból történő kitiltásukra került sor.41 1564. február 3-án egy ilyen, lándzsákat szállító, ráckevei rácot fogatott el Usaly Péter, az esztergomi érsek jószágainak kormányzója 01áh(Érsek)újvár táján.42 1575. február 12-én a komáromi várnagy jelentette, hogy a ráckeveiek nyugat felől jövet elkerülik Komáromot, mert a főkapitány feltartóztatja őket. így Győrben kihajóznak, szekerekre rakodnak és szárazföldön utaznak tovább,43 talán éppen a szigorúbb ellenőrzés elkerülése érdekében. Ezek a rácok és raguzaiak lehettek azok, akikről 1587-ben mint a Habsburg Birodalom különböző tartományaiban (Ausztria, Cseh- és Morvaország, Szilézia) kóborlókról és „török árukkal" kereskedőkről („...de Rascianis et Ragusis mercatoribus, qui cum mercibus suis ex media ditione Turcica adventis per provincias Suae Maiestatis vagantur ..., qui Turcica mercimonia ...in mercibus habere solent") írtak, és tiltották őket attól, hogy a Szombathely-Sopron- Magyaróvár vonalon, illetve a Vág vidéken túl közlekedjenek.44 Új jelenség volt ebben a században, hogy fegyverforgatásban járatos rácok is érkeztek nagyobb tömegben a királyi Magyarország területére. Ha a komáromi szerb naszádosok megtelepedésére és templomépítésére (1511) vonatkozó szak- irodalmi közlést felülvizsgálandónak is tartjuk, az kétségtelen, hogy Bakics Pál parancsnoksága alatt jelentős számú szerb könnyűlovas állt II. Lajos, majd I. Ferdinánd király zászlai alá, és vezérükkel együtt Győrben, illetve a szomszédos Szigetközben fekvő elkobzott Héderváry birtokokon telepedett meg. Ezek a 39 A ráckeveiekre vonatkozó régebbi és újabb irodalom, valamint a kereskedésben játszott szerepük jól áttekinthető összefoglalását adta: MISKEI Antal: A budai szandzsák hászvárosainak társadalmi és népesedési viszonyai a XVI. század második felében. Fons, 3. (1996) 3. sz. Az 1544-1546 közötti évekre datálható az ismert nagykereskedő, Bornemissza Tamás beadványa, aki arról panaszkodott, hogy évekkel korábban „Nándorfejérvárott" bizonyos kevi rácok adósságáért fogták meg. ÖStA HHStA UA Allgemeine Akten Fase. 53. s. d. 128. 40 Budai török számadáskönyvek, 591. 41 GECSÉNYI L.: Becs és a hódoltság, i. m. 771-772. 42 MOL E 41 No. 10. Anni 1564. 43 ÖStA HKA HFU RN 29.1575. Jul. 12-14. 44 MOL E151581.61. cs. 396., 437.; ÖStA HKA HFU RN 51.1587. Jun. 39-41. 388
