Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Győr városa 1526 után tik a Rábára néző városkaput.40) Az építkezések során már ekkor szükségessé vált néhány ház lerombolása, amint ez 1550-ben Szarka Izsák polgár házával történt.41 1551-ben Ferdinánd király Győr megerősítése ügyében királyi biztosokat küldött ki, a Magyar Kamara pedig Győr, Moson és Pozsony megyéket utasította az erődítések közmunkában való végzésére. 1552-ben Móric szász választófejedelem irányította a munkálatokat: 400 sáncásó, 500 katona, valamint a berendelt jobbágyság munkáját. 1554-ben az országgyűlés hatnapi közmunkát szavazott meg az erődítésekhez. A végleges erődítményrendszer kiépítésére vonatkozóan a kiküldött biztosok kettős javaslatot terjesztettek a király elé. Az egyik álláspont csak a káptalandombi erődített belsőváros (a tulajdonképpeni régi vár) további megerősítését, a másik az egész váralja végleges falakkal és bástyákkal való körülvételét javasolta. Noha Ferdinánd inkább az utóbbi álláspontot tette magáévá, 1554-ben mégis a régi vár kőfalainak javítását és erősítését rendelte el. A következő esztendőben Sforzia Pallavicini országos főkapitány a javítások előrehaladásáról számolt be, s noha ekkor elvben nyomatékosan állást foglalt az egész városra kiterjedő erődítések mellett, az időhiány miatt e munkákat nem tartotta elkezd- hetőnek. 1556-ban a török csapatok közeledtének hírére különösen nagy erővel folyt a régi vár, s a város fapalánkjainak, fabástyáinak erősítése.42 A váralja pa- lánkokkal és sáncokkal való körülvétele minden bizonnyal jelentősen kihatott a külvárosok, sőt a város külső utcáinak sorsára is. A Mohács utáni két évtized megpróbáltatásai egyébként sem múltak el felettük nyomtalanul. 1543-ban még említik a Királyfölde mezővárosban lakó püspöki és Héderváry-, ill. Bakics- jobbágyokat, de ettől kezdve nincsen adat erről a településről. Nem említik többé 1540 után a Szent Benedek utcát sem, jóllehet a 17. század elején még pusztult helyként nyoma van a káptalani számadáskönyvekben.43 Konkrét adatok hiányában — amelyeket talán valaha a bécsi és pozsonyi levéltárakból lehet pótolni — feleslegesnek érezzük találgatásokba bocsátkozni a külvárosok, illetve az egyes városrészek sorsát illetően. Nem kétséges azonban az, amit az eddigi kutatások alapján megállapíthatunk: a győri váralja megerősítéséről szóló döntések voltak az elindítói és egyben betetőzői megsemmisülésüknek.44 A Szent Domonkos-, a Szent Benedek- és Szent Gotthárd-templomok, a Szent Adalbert-prépostság épületeit, az új erőd falain kívül (vagy éppen a fa40 Fehérvári-kapu: GyEL GyKML Téka XIV. No. 2392. Rába-kapu: VILLÁNYI Sz.: i. m., 33. 1549-ben két győri lakos a város kapuja mellett — „penes portam Civitatis nostre Jauriensis" — adta el házát. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 1. köt. 122. « Uo. 2. köt. 256. 42 A vár megerősítésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket Villányi Sz.: i. m. és. Maggiorotti, Leone Andrea-Banfi, Florio: Győr vára. Különnyomat a Hadtörténelmi Közlemények 1933. évfolyamából alapvetően tisztázza. Mindvégig az ő — egyeztetett — megállapításaikat vettük alapul. 43 A Király földéről: GyEL GyKML Gazdasági iratok. 1543/1. A Szt. Benedek utcáról: VILLÁNYI Sz.: i. m.,13. 44 TAKÁTSSándor: Rajzoka török világból. Bp., 1915. II. köt. 60-61. 35
