Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos lak vonalába) esvén, sorra lebontották és köveiket a későbbiekben az építkezéseknél felhasználták. A kőből épült plébániatemplomok pusztulásával eltűntek az őket körülvevő — fából, vesszőből, földből épült — külvárosi települések állandó magjai, s ezzel a következő évek sorozatos rombolásai után a települések már nem újhodtak meg többé.45 A hajdani Királyfölde mezővárosról az 1592- ben készült püspöki urbárium már mindössze ennyit tud: „Vannak szántóföldek, amelyeket közönségesen Királyföldének neveznek. Ezeket a győri katonák bírják, az ő kezükből kell majd visszaszerezni."46 1556-ban és 1557-ben a rendek továbbra is fokozott jobbágyi közmunkát szavaztak meg Győr erősítésére, de a tényleges igénybevétel — mint ezt többször panaszolták — lényegesen meghaladta a megajánlott 14 napot.47 A török veszély fenyegető hatása alatt gyorsan elkészült erődítmények ideiglenes voltának tudatában a királyi várépítő mesterek és építészeti felügyelők időközben tovább dolgoztak a végleges bástya- és falrendszer tervein. Az 1559 táján, Pietro Ferabosco munkája nyomán elkészült elképzelések a fabástya és földtöltéssel erősített falrendszer olasz típusú továbbfejlesztését, kő- és téglaerődítménnyé való átépítését tűzték ki célul. Az 1559. évi pozsonyi országgyűlésen Ferdinánd király előterjesztése a legsürgősebben megerősítendő nyolc vár között említette Győrt, Miksa király a rendek által a királyné számára megajánlott ajándék ösz- szegét adta át Győr építési költségeire.48 Az 1560-as években F. Benigno és B. Gabelli irányításával folytatódott a korszerűsítés. A Rába és Rábca által határolt Szigeten megindult a téglaégető kemencék felállítása. A tízezer számra készített téglákból olasz kőművesek vezetésével munkások százai építették a falakat. Az építkezések felülvizsgálatára kiküldött biztosok 1561-ben már a vár jelentős kiépüléséről számolhattak be. Ez időre elkészültek a bástyarendszer alappilléreit alkotó bástyák, s a további tennivalót elsősorban a falak magasítása, a talaj egyenetlenségeinek eltüntetése, az ún. górvédek (ágyútelepek) megépítése, a várfalak mögötti területek házaktól való megtisztítása jelentette. Ezt a folyamatot tükrözi az 1564-ben készült jegyzék a lebontandó házakról és az 1567. évi telek- és házösszeírás.49 45 A középkori templomok, mint településmagvak kulcsszerepére a török hódoltság idején, Győr környékén utaltam az 1975 májusában Székesfehérvárott tartott településtörténeti konferencián tartott korreferátumban. Megjelent: VEAB Értesítő, 1976. Veszprém, 1976. II. köt. 46 GyEL PL Capsa Y. Fasc. 2.1595. évi urbárium. 47 Corpus Iuris Hungarici/Magyar Törvénytár. 1526-1608. évi törvénycikkek. Bp., 1899. 1556:10. te. és 1557:6. te. 48 Magyar országgyűlési emlékek. Szerk.: Fraknói Vilmos. Bp., 1876. IV. köt. 168. és 216. 49 Az elmúlt évtizedek helytörténetírásával (Jenei F., Lengyel A.) szemben MAGGIOROTTI, L. A.-F. Banfi, F.: i. m., valamint VILLÁNYI Sz.: i. m. alapján egyértelműen 1559-1561 körül vonhatjuk meg a várépltés legfontosabb korszakhatárát: a végleges erődrendszer létrejöttét. A következő években az új helyzetnek megfelelő városképi átalakítások történtek, melynek az idézett jegyzékek és ösz- szeírások — GyMJVL GyVL Telekkönyvek — hű tükrözői. 36
