Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez)
Bécs és a hódoltság doltsági kereskedelem közvetítéséből a királyi Magyarország szabad királyi városainak polgárai — élve vámmentességükkel, szabad ausztriai közlekedésükkel — jelentékeny haszonnal részesedhetnek. Azt, hogy miért éppen a nagy- szombatiak voltak azok, akik a pozsonyiakhoz mérten sokkal gyorsabban átlátták ezt a lehetőséget és széleskörűen éltek is vele, legfeljebb találgatni lehet.46 Két tényezőt mindenesetre megemlítenénk. Az egyik, a nagyszombati társadalomnak a pozsonyihoz képest nyitott volta, a másik, zömében magyar lakossága. Ez vonzotta a török elől menekülő pesti és szegedi polgárokat és ez tette lehetővé a Tiszántúl és Erdély városaival, mezővárosaival már a török hódoltság kezdeti szakaszában szövődő kereskedelmi ügyleteket, amelyek az 1560-as években egyre jobban kiterjedtek. A nagyszombati és a debreceni jegyzőkönyvek példák tömegével szolgálnak erre.47 Hasonló meggondolás késztethette a hódoltságban, a Túr és Debrecen vidékén működő — 20 esztendővel korábban Bécsben is ismert, hasonnevű apja vagy rokona nyomdokain járó kereskedőt — Thököly Sebestyént 1568 táján lakóhelye elhagyására és Nagyszombatba történő áttelepülésére.48 Sorsa sok hozzá hasonló hódoltsági menekülő életét példázta, részeként annak a kiterjedt társadalmi mozgásnak, amely Mohács, de még inkább 1541 után éppen a kereskedőket, mint a legmobilabb csoportot magával sodorta. Ifjú koráról 1578-ban készült beadványában annyit árult el, hogy „bizonyos vagyok abban, hogy mint olyan, aki ifjúságától kezdve a török területet Magyarországon keresztül utazta, minden utat és révet ismer, ahol a törököknek és tatároknak sokszor volt tábora, ismerős fajtájukkal, tulajdonságaikkal és hatalmukkal, vész idején Isten segedelmével és O császári felsége engedélyével a kereszténységnek nem sok pénzzel és csekély veszéllyel, nagyobb hasznot hozhatok, mint sokan mások sok és nagy veszéllyel, néhány millióval." A török hódoltságbeli származását mindezen felül megerősíti az a közlése is, hogy idős és beteg szüleit a '70-es évek közepén tudta a török hatalma alól Nagyszombatba hozni és ez együtt járt javaik elvesztésével.49 Azt, hogy pontosan honnan jött, ma még homály fedi. Az 1540-es évekből ismert Thököly Sebestyént, hol gyulaiként, hol debreceniként, hol váradiként jelölték. Mindhárom hely azonos területen való mozgást jelez. Az átköltözés időpontjáról a legmegbízhatóbb támpontot saját, 1575-ben Bécsben tett vallomása szolgáltatja, amikor is arról beszélt, hogy 7 éve utazik le és fel a 46 Nagyszombat XVI. századi gazdasági fejlődésére Id.: KAZIMIR, Stefan: Obchod Tmavy in 16. storoéi. Tmava. Okres a mesto. Studie. Zostanil: SimonÜC, Josef. Bratislava, 1980. 47 Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei c. sorozat füzetei. 48 A két Thököly Sebestyén rokoni kapcsolatai jelenleg inkább a gyér forrásokra alapozott logikai feltételezésre, mintsem dokumentumok tanúságára építjük. A további kutatások során talán sikerül e kérdést tisztázni. Thököly (I.) Sebestyén működésére ld.: GECSÉNYIL.: Az Edlasperg-ügy, i. m. 49 ÖStA HHStA UA Fasz. 112. Konv. C (Biebersburg) 24r és 26r. Érdekes, hogy Károlyi Árpád, aki tanulmányt írt arról, hogyan szerezte meg Thököly a késmárki uradalmat, nem aknázta ki ezt az anyagot. KÁROLYI ÁRPÁD: Thököly Sebestyén megszerzi Késmárkot. Századok, 12. (1878) 1. sz. 351
