Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez)
Gecsényi Lajos császárváros és Nagyszombat között.50 Ezt erősíti meg a debreceni jegyzőkönyvek 1569. február 3-án kelt bejegyzése, amelyben még úgy említik, mint túri (de Thwr) Thököly Sebestyént, akinek szolgája Pál deák tett tiltást.51 Egy hónappal később, 1569. március 8-án a Magyar Kamarához küldött királyi leirat viszont a szempci harmincadon csempészés miatt feltartóztatott Thököly Sebestyén nagy- szombati kereskedő (mercator) árui egy részének visszaadásáról rendelkezett.52 Debreceni kapcsolatai a jelek szerint töretlenek maradtak, nevében megbízottja járt el több alkalommal. 1570. november 5-én Debrecenben Posztómetsző György deák adta át neki adóssága fejében Új utcai házát. 1571 júliusában Dienes János posztómetsző javait tiltatta. 1573. július 16-án és december 15-én hasonlóképpen Dienes Jánossal szemben érvényesítette követelését.53 Nagyszombatban való felbukkanása, talán nem is véletlenül, egybe esett azzal az időszakkal, amikor a szabad királyi város polgársága — bizonyára hódoltsági üzletektől hajtva — harcot folytatott kiváltságainak a komáromi vámon történő elismertetéséért. Ez a vám, amely a hódoltságba vezető legbiztosabb út, a dunai hajóút egyetlen ellenőrző pontja volt a királyi Magyarországon, az Alsóausztriai Kamara igazgatása alá tartozó komáromi uradalom bevételeinek részét képezte. Ily módon a központi pénzügyi hatóságok folyamatosan figyelmet fordítottak a vámtételek növelésére, az ellenőrzés szigorítására. Az uradalom udvarbírája (itt a Burggraf) 1569. április 27-én döntést kért az Alsó-ausztriai Kamarától arról, vajon a nagyszombatiak szabadon szállíthatják-e áruikat kelet felé.541570 júniusában a Kamara arról tett jelentést az Udvari Kamarának, hogy a nagyszombatiak vámmentességét elismerik, ám tudni kell, hogy ők valameny- nyi árujukat a török területre viszik, ily módon onnan vámot fizető kereskedők sokkal kisebb számban jönnek a komáromi vámra.55 Ez a vámbevételek számottevő csökkenését vonta maga után, ami megfontolandóvá tette a döntést. így érthető, hogy az ügy csak három év múltán zárult le, amikor 1573. április 30-án királyi dekrétum mondta ki a város lakosainak komáromi vámmentességét. Feltételül szabva azt, hogy sem bécsi, sem más kereskedők áruit nem szállíthatják a saját nevük alatt, azaz nem nyújthatnak segédkezet a vámszabályok kijátszásához. Egyúttal a törvény értelmében fej- és jószágvesztés terhe alatt ismételten megtiltotta nekik az ellenségnek történő fegyverszállítást. Az áruk tulajdon50 ÖStA KA HKRA Reg. 1575. Aug. 276. A nagyszombati háztulajdonosok jegyzékében 1579-ben szerepel először a Nagy utcában (Magna piatea) a 137. szám alatt. Ld.: Bottanková, Maria: Ku topografii mesta Tmavy v 16. storoci. Tmava, i. m. 103. 51 Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei, 1568/1569. Szerk.: RÁCZ ISTVÁN. Debrecen, 1987. 58. 297/3. sz. 52 ÖStA HKA Gedenkbücher. Bd. 396.44r. 53 Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei, 1570. Szerk.: RÁcz István. Debrecen, 1988. 48. 58/1. sz.; Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei, 1571. Szerk.: RÁcz István. Debrecen, 1989. 62. 154/7. sz.; Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei, 1573. Szerk.: RÁCZ István. Debrecen, 1992. 47. 391/1. és 64.416/1. sz. 54 ÖStA HKA NÖKA Prot. Bd. 81. 369. 55 ÖStA HKA Prot. Bd. 289. 291. 352
