Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A végvári harcok taktikája (Török lesvetés Győr alatt 1577-ben)
Gecsényi Lajos mindenekelőtt a fehérvári béget attól, hogy gyakorta Győr határáig vagy akár a Rába vonaláig nyomuljanak előre. A 15-20 fős lovascsapatok a soko- rói szőlőkből, az erődváros környéki szántóföldekről, legelőkről hurcolták az embereket rabságba. Ilyen esetekről a főkapitányok számos alkalommal tettek jelentést Bécsbe. 1577. május 30-án Jakosith Ferenc főkapitány-helyettes azt írta, hogy a városon túl, a Rábcán lévő malomnál láttak egy török csapatot. Június 21-én Zelking főkapitány a vár kapuja előtt elkövetett rablásról adott hírt. Ez alkalommal az őrségnek sikerült is néhány törököt elfognia.10 Olykor a portyázók megkísérelték, hogy átkeljenek a Rába folyón és a védett Rábaközben gazdag zsákmányra tegyenek szert. Ilyen kísérletről Jakosith 1576-ban számolt be.11 Még gyakrabban jöttek a törökök Szentmártonig, ahol az őrségben lévő kisszámú lovas a portyákat legfeljebb megzavarni, de feltartóztatni nem tudta. Fontos feladata volt viszont a szentmártoniaknak, hogy a lehetőségek szerint időben riasszák a győrieket. Ezt a célt szolgálták — a vár előtti térségben lévő szőlők, kertek, szántók védelmén kívül — a győri vártól keletre és nyugatra épített őrházak (Andrásvár Szent Ivánnál, Tarisznyavár a mai Kismegyernél), amelyekben folyamatos váltással mindig lovas és gyalogos őrszemek tartózkodtak, külön kirendelt őrparancsnokkal.12 Az őrház céljára gyakorta használták fel az elpusztult falvak elhagyott templomait. Tarisznyavár esetében, melyről először 1556-ban történt említés, vélhetően a régi Félegyháza falu templomáról volt szó.13 Hasonló célból akarták megerősíteni a győriek az 1570-es években a Kajár falu mellett (talán Hali pusztafaluban) lévő elhagyott templomot, ahonnan a Bakony felől a síkságra igyekvő ellenséget tarthatták szemmel. Egy templomerődítmény azonban már túlment a fegyverszüneti egyezmény keretein, és így a törökök tiltakozása miatt a terv nem valósult meg.14 A győri helyzetképhez tartozott, hogy a várbeli katonaság az 1570-es évek második felében igencsak rosszul fizetett, állandóan elégedetlenkedő csapatokból állt. Az 1574-ben elhunyt Eck Salm gróf, aki másfél évtizedig állt a főkapitányi poszton, utódaként az alsó-ausztriai rendek (mint a győri végvár fenntartásában oroszlánrészt vállaló országrész képviselői) augusztus 23-án kelt első javaslatukban Karl Ludwig von Zelkinget, a Ha10 ÖStA KA Hofkriegsratprotokollen HKR Bd. 164. 71., 72. M Uo. Bd. 162.133. 12 A tarisznyavárakról: Takáts SÁNDOR: A magyar erősségek. UŐ: Rajzok a török világból. Bp. 1915. 66. 13 ÖStA HHStA UA Fasc. 76. Konv. C. 43-44. Adam Gall győri főkapitány jelentése Ferdinánd királyhoz. 1556. szeptember 7. Többek között jelenti, hogy Győrtől egy mérföldre 200 törököt láttak, s közülük 10 lovas fél mérföldre megközelítette azt az őrhelyet, amely egy templomocskában van. („Wo ich die Wacht halte, in ainem Kirchlein".) Innen a hajdúk rájuk lőttek, majd néhány lovas körülkeringte őket, mire a törökök visszavonultak. 14 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 120.120. 328
