Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Az Edlasperg-ügy (A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében)
Gecsényi Lajos sen is ismerő Edlasperg volt a piacfelügyelő. Nem kis részben rá hárult az új rendelkezések végrehajtása, betartatása. Eltekintve a Bécs piaci vonzáskörzetéhez tartozó nagyszámú nyugatmagyarországi kalmártól, szatócstól, mészárostól és árutermelő falusi lakostól — akik rendszeresen látogatták a bécsi piacot —, a „másik oldalon", a magyar kereskedők között a meghatározó szerepet a pozsonyi, a váradi, a debreceni és az erdélyi kereskedők játszották, akikhez fokozatosan zárkóztak fel a nagyszombatiak. Többségük a már említett exportőr-importőr körhöz tartozott, és ennek megfelelően volt érdekelt a kétoldalú szállításokban. Buda, Pest és Fehérvár török megszállása előtt jónéhányan a központi országrész városaiból kiindulva két-három vagy akár több városban is tartottak fenn lerakatot. Egyformán otthon voltak Pesten és Budán, Váradon és Debrecenben.34 Sokat hivatkozott és legismertebb képviselőjük Bornemissza Tamás egykori budai bíró, aki 1541-ben sógorához, Michael Weiss bécsi polgárhoz menekült és attól kezdve közösen folytatták kiterjedt üzleteiket.35 Voltak azonban számosán mások is (a kör még korántsem feltérképezett), akik 1541-ben és 1543-ban menekültek el és korábbi kapcsolataiknak megfelelően választottak maguknak otthont. Nemes Tarczy Albert és Dreyling Tamás pozsonyi,36 Sákvári (Ságvári) Benedek debreceni kereskedők Fehérvárról menekültek.37 Vass István, Garai Demeter, a Bódog fivérek, Fekete Ferenc és Tamás, Sissak János egykori pesti polgárok Váradon és Debrecenben telepedtek le.38 Az 1542. évi harmincadnaplók alapján Ember Győző által készített rangsorolás szerint Tarczy Albert a nagykereskedői 34 Vö. EMBER Gy.: Külkereskedelem, i. m. 556-563. Táblázat a nagykereskedők áruforgalmáról és lakóhelyéről. Gecsényi L; i. m. 29. A központi országrész kereskedőinek kapcsolatrendszerérői és a kereskedelmi kapcsolatok átalakulásáról 1541-ig. Ld.: KUBINYI, ANDRÁS Die Auswirkungen der Türkenkriege auf die zentralen Städte Ungarns bis 1541. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hgb.: PlCKL,OTHMAR. Graz, 1971. 214-218. Az elmenekült kereskedők pontos feltérképezése hatalmas feladat, ami hosszú és széleskörű kutatómunkát kíván. Egyik lehetséges forrásként említem meg a Pozsonyi Székeskáptalan Hitefeshetyi Levéltárában őrzött felvallási jegyzőkönyveket, amelyekben a közelmúltban néhány ilyen adatot találtam. 1548: Baaczy Benedek egykori budai majd pozsonyi polgár Kewel Ferenc váradi polgárral állt üzleti kapcsolatban. SNA PKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 177. 35 Bornemisszáról ebben az összefüggésben ld.: Gecsényi L.: Kelet-magyarországi kereskedők, i. m. 33. 36 Dreyling Tamás: 1542. júl. 25. Győr melletti tábor. Hans Ungnad Thomas Dreyling egykori budai polgár útján teljes védelmet ígér a török ellen együttműködő budai polgároknak. ÖStA HHStA UA Fasc. 48. 1542. július. 24-25. Dreyling Pozsonyban: Ember Gy.: Külkereskedelem, i. m. 505. és AMB PVL Verbotsbuch. Bd. 1. 20. Nemes id. Tarczy AlbertÖStA HKA Gedenkbücher. Bd. 384. 293. Említik mint egykori fehérvári polgárt (1546). Mint pozsonyi lakosról: uo. NÖKA RN 17. 850. Felesége végrendelete (1571): AMB PVL Testamenta. 4. köt. 344-345. 37 Sákvári (Ságvári) Benedek egykori fehérvári, most debreceni polgár panasza 1549-ben: SNA PKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 327. Vö. Gecsényi L.: Kelet-magyarországi kereskedők, i. m. 34. 38 Vass István és Sissak János: ÖStA HHStA UA Fasc. 53. Sd. 58-59.; Garai Demeter és a Bódog fivérek: Ember Gy.: Külkereskedelem, i. m. 507. és 503.; Gecsényi L.: Kelet-magyarországi kereskedők, i. m. 34.; a Fekete fivérek: ÖStA HHStA UA Fasc. 53. Sd. 49. 298
