Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Az Edlasperg-ügy (A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében)

Az Edlasperg-ügy

a halála után, 1504-ben fia, Ladislaus Edlasperg örökölt.29 Az ifjú Edlasperg kitűnően házasodott. Feleségével, Margarete Geldrichhel a Geldrich-szülők halála után 1507-ben megkapta a Lugeck-Sonnenfelsstrasse-Bäckerstrasse háromszögben épült hatalmas, Regensburger Hof nevű tömböt, ami nem csupán egyszerű polgárház, hanem az idegen kereskedők elszállásolására is alkalmas beszálló vendéglő volt. Társadalmi és vagyoni helyzetének megfelelően 1511-1524 között a városi tanács tagja, 1521-ben városbíró. 1522-ben a Bécs város jogainak védelmében az uralkodóval szemben létrejött mozgalom leverésekor a bécsújhelyi törvényszék előtt hűségnyilatkozatot kellett tennie. 1540-től 1548-ig piacfelügyelő. Öt gyermeke révén családi összeköttetései tovább bővültek. Mindkét fia fontos hivatalokat töltött be a pénzügyigazgatásban: Christoph sótiszt Bécsben, Wolfgang pedig 1548-ban (halála miatt csak rövid ideig) apja utóda a piacfelügyelő posztján. Vejei közül Dr. Joachim Baptist Pacheleb több ízben a bécsi egyetem jogi fakultásának dékánja, egy ízben rektora (1544), az Alsó-ausztriai Kamara ügyésze; Sebastian Schrantz a városi belső tanács tagja, polgármester (1544, 1548); Jakob Gwerlich a belső, majd a külső tanács tagja, a városi bíróság ülnöke volt. Schrantz, mint a bécsi kereskedő társaság tagja, jelentős külföldi — közte a jelek szerint magyarországi — kapcsolatokkal rendelkezett.30

Magának Edlaspergnek a rokoni összeköttetései sem szakadtak meg Magyarországgal, két fiú- és egy leánytestvére élt Budán.31 Személyes ismeretségei és tekintélye bizonyára együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy Ferdi- nánd király 1529 nyarán Georg Reicherstorffer királyi tanácsossal együtt Fehérvárra küldte az ottani polgárokkal tárgyalni,32 majd 1542-ben a katonai fizetőmesteri hivatal megbízottjaként a Buda alól visszavonuló császári sereg vízi úton Bécsbe szállítását intézte. Ez alkalommal már a császári tanácsosi címet is viselte.33

Az 1540-es évek közepén — amikor a magyar kereskedőkkel szembeni szigorítások, mindenekelőtt pedig a harmincadilleték emelése, életbe léptek — a magyar kereskedelem problémáit és a kereskedők egy részét személye29 Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló korban. Levéltári Közlemények, 37. (1967) 256-257., 272-274.

30 Az Edlasperg-Pacheleb-Schrantz rokonság összeköttetéseire, vagyoni és társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat Prof. Dr. Richard Perger, Bécs város történetének kiváló ismerője bocsátotta rendelkezésemre. Értékes segítségét ez úton is köszönöm. Nyomtatásban számos információt közölt PERGER, Richard: Die Wiener Ratsbürger, 1396-1526 (Ein Handbuch). Wien, 1988. 190., 200., 207. Schrantz kereskedelmi tevékenységére a bécsi kereskedő társaságon belül ld.: PERGER, Richard-HETZER, Walter: Wiener Bürgermeister der früheren Neuzeit. Wien, 1981. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, 9.) 57-58. Pozsonyi kapcsolataira 1551-1552-ből vannak adatok: AmB. PVL Verbotsbuch. 1. 62. 76.

31 Dr. Richard Perger szóbeli közlése.

32 ÖStA HHStA UA Fasc. 12. Konv. 1. 43.

33 Pénzügyeiről 1549. október 2-án számolt el: ÖStA HKA Gedenkbücher. Bd. 64. 249v-250r.

297