Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Az Edlasperg-ügy (A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében)
Gecsényi Lajos szigorú szabályok további fenntartása ellen. Eredmény nélkül, mert az Alsóausztriai Kamarának azt a javaslatát, hogy azoknak a kereskedőknek, akik kezesként megneveznek egy bécsi polgárt, ne kelljen tolmácsot fogadnia, az uralkodó elutasította.25 A kör, azaz a szigorított vámellenőrzés 1545 óta folyamatosan bővített rendszere ezzel bezárult. Elméletben pontos és teljes körű vámadminisztráció, útkényszer és „idegenrendészeti" szabályok voltak hivatva behatárolni a magyarországi kereskedők mozgását. A „hálóból" — noha az sohasem volt teljesen zárt — csakis illegális eszközökkel lehetett kibújni, s ezzel a vámfizetési terheket „csökkenteni", miként azt az alsó-ausztriai piacfelügyelő (Handsgraf)26 és beosztottainak megvesztegetési ügye 1546-1548 folyamán bizonyította. A Handsgraf (Takáts Sándor magyarításában: a „honti gróf"27), mint az Alsó-ausztriai Kamarának alárendelt piacfelügyelő gyakorolta a bécsi és környékbeli (laxenburgi, himbergi, götzendorfi, brucki) piacokon és vásárokon a rendészeti jogkört, ellenőrizte az útkényszer betartását, az árumegállító jog érvényesülését, a súlyok és mértékek használatát, az elővásárlások tilalmát. Munkáját több beosztott hivatalnok támogatta, közöttük lovas út- felvigyázók, tolmácsok, pénztárosok, ellenőrök, közvetítő kereskedők. A kereskedők számára a piacfelügyelő lényegében mindenható hatalom volt, akinek jóindulatától vagy szigorától gyakorta üzleteik sikere, balsikere függött. Joga volt árukat zár alá venni, elkobozni, a gyanús személyeket feltartóztatni. A 16. század kezdetén, I. Miksa uralkodása idején a piacfelügyelőt már nem a bécsi polgárság egyszerű tagjai közül, hanem a nemességből nevezték ki. Nyilvánvalóan ez is növelte funkciója súlyát.28 1540-ben egy tekintélyes bécsi patrícius, a lovagi rendbe tartozó Ladislaus (Lasla) von Edlasperg (másként Edlasperger vagy Junckherr) császári tanácsos lett a piacfelügyelő. Annak a magyarországi eredetű német polgárságnak a tagja, amelynek rokoni és üzleti kapcsolatai a 15. század végétől behálózták Kelet-Közép- Európa jórészét, és éppúgy otthonos volt Krakkóban vagy Bécsben, mint Budán. Az Edlasperg család Selmecbányáról került Budára. Peter Edlasperg tekintélyes kereskedő, budai és fehérvári harmincadbérlő volt az 1490-es évek kezdetén, de bekapcsolódott a besztercebányai rézkereskedelembe is. 1494-ben a bécsi belvárosban, közel a Szent István székesegyházhoz (a Lugeck és a Rothenturmstrasse sarkán) 2800 forintért vásárolt házat, amelyet 25 Uo. 60. No. 1416. A négy folyamodó kereskedő ismert személyiség volt az 1540-es évek kereskedelmében. Vass Antal az 1542. évi harmincadnaplók alapján összeállított nagykereskedői jegyzék 65. helyén állt. EMBER Gy.: Külkereskedelem, i. m. 561. 26 A német elnevezés I. Ferdinánd alatt Handsgraf volt, amit a 16. század közepén a Handgraf váltott fel. Geschichte der Stadt Wien, i. m. Bd. IV. 558. 4. jegyzet. 27 TAKÁTS s.: A szöktetés, i. m. 437. 28 Geschichte der Stadt Wien, i. m. Bd. IV. 558. 296
