Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében
Gecsényi Lajos Más kérdés, hogy a felnőtt diákok hogyan hasznosították a tanultakat. Az Erdélybe visszatért Gyulaffy Lestár fejedelmi titkár, történetíró41 és Imreffy János fejedelmi tanácsos (követ a bécsi béke előkészítő tárgyalásain)42 kivételével a megszerzett szellemi javak hasznosításáról nem sokat tudunk. Thury Pálon kívül Magyar János (aki azonosíthatónak látszik a bécsi egyetemen 1575. április 14-én bejegyzett „Johannes Magyar Agriensis" nevű hallgatóval)43 és az 1600. október 13-án ugyancsak egyetemi polgárként regisztrált Perneszy Ferenc („Sabariensis" melléknévvel)44 jutottak el a legmagasabb szintű stúdiumokig. Arra a kérdésre azonban nem tudunk választ adni, hogy valóban végigjárták-e az egyetemet és mihez fogtak utána. Tény viszont az, hogy a németül tanult, a latin és görög múzsákon felnőtt egykori diákok többsége — apáihoz hasonlóan — katonáskodásra, fegyverforgatásra kényszerült. Somogyi Farkas 1604-ben győri főkapitányhelyettes,45 Sibrik Gáspár 1585-hen Korponán lovaskapitány,46 Perneszy László 1599-ben kanizsai lovaskapitány, egy év múlva az ostrom hősi halottja,47 Eördögh György 1598-han a pölöskei vár vajdája.48 Nyáry Pál politikai szereplése mellett az egri vár főkapitánya 49 Bánffy János — ha azonosításunk nem téves — 1594-ben, Forgách Sebestyén, a komjáti erődített kastély lovaskapitánya 1596-ban Mező- keresztesnél esett el a törökökkel vívott küzdelemben.50 A többieket nem tudjuk nyomon követni, talán vármegyei hivatalokban vagy nagyúri kancelláriákon juthattak tisztséghez. Az iskola maga is sokat változott az 1570-80-as években. Egy 1573-ban készült bizottsági jelentés részletes leírást adott az iskola tárgyi ellátottságáról, 41 Azt, hogy Gyulaffy Lestár az iskola három évfolyamát elvégezte, kortársai is tudták, miként azt Szamosközy István történeti munkájában feljegyezte. 42 NAGY I.: i. m. V. köt. 235. Ld.: NAGY LÁSZLÓ: Imreffi János a magyar históriában (Legendák és tények). Irodalomtörténeti Közlemények, 86. (1982) 4. sz. Téves Nagy L. közlése, hogy Gyulaffy 1597-ben halt meg (466.). 43 Matrikel der Universität Wien, i. m. III. köt. 167. 44 Uo. IV. köt. 57. 45 Somogyi Farkas 1596-ban a Csallóközben kapitány. Ld. HORVATH, VLADIMÍR: Archív mesta Bratislavy. Inventar listín a listov, III. 1564-1615. Bratislava, 1967. 8638. sz.: 1604-ben Győrben főkapitány-helyettes. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 435. 46 Dobó Ferenc 1585. április 30-án a Haditanácshoz intézett levelében kérte a kapitányságot Sibrik Gáspár részére. ÖStA KA Hofkriegsratprotokolle. Bd. 177. 211. Sibriknek a pozsonyi városi levéltárban lévő levele szerint 1586-ban már valóban betöltötte e tisztséget: Horváth, V.: i. m. 8186. sz. Dobó Ferenc 1585. április 30-án a Haditanácshoz intézett levelében kérte a kapitányságot Sibrik Gáspár részére. ÖStA KA Hofkriegsratprotokolle. Bd. 177. 211. 47 Bilkei I.-Turbuly E.: i. m. 694. sz. és Kelenik József hadtörténész szíves szóbeli közlése, amelyet ez úton köszönök. Bilkei I.-Turbuly É.: i. m. 629. sz. 48 Bilkei I.-Turbuly É.: i. m. 629. sz. 49 Nagy I.: i. m. VIII. köt. 185-186. 50 Uo. I. köt. 157. és IV. köt. 212-213. Forgách Sebestyén 1591 októberében a komjáti erődített kastély lovaskapitányaként kérte az őrség létszámának 40 lovasra történő kiegészítését. Ld.: SNA Pálffy család levéltára. Arma I. Lad. 3. Fasc. 8. No. 16 (14). Wissgrill, F. K.: III. köt. 68. azt írja, hogy F. János fia és ifjú ember (Jüngling) volt, amikor a törökök megölték. 252
