Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében
Magyar diákok személyi viszonyairól, az oktatásról.51 Az épületben a biztosok rendet találtak, bár kisebb hiányosságokat észleltek. Két szobában 18-18 ágy állt, takaróval és lepedővel lefedve, mindegyikben egy-egy segédtanító és egy-egy szolga is aludt. A konyhát tisztán tartották, az ételek kielégítőek voltak, a nagyobb növendékek egy pohár bort is kaptak az étkezéshez. Az ebédlőben három asztalhoz elosztva étkeztek a segédtanítók felügyelete alatt. A betegeket az orvos utasítása szerint egy idős nő ápolta. A hálószobákat és a tanulóhelyiségeket a szolgák másod- és harmadnaponként takarították. Elméletileg nyolc naponként volt fejmosás és fehérneműváltás s kéthetente mentek borbélyhoz, illetve fürdőbe. A vizsgálóbiztosok nemcsak kimerítő beszámolót készítettek, de több javaslatot is tettek az oktatásra nézve. így a felvételt illetően szorgalmazták a jelentkezők alaposabb testi és szellemi vizsgálatát. Úgy vélték, hogy aki nem töltötte be a 8. életévét vagy túlhaladta a 16. évét, az nem lehet az iskola növendéke. A fegyelem megszilárdítása érdekében szükségesnek tartották a szülőknek megtiltani, hogy a gyermekeket gyakran elvigyék az iskolából, és azt, hogy 14 napon túli hiányzás esetén az iskola tagadja meg a visszavételt. Kívánatosnak tartották, hogy a tehetséges tanulók mentesüljenek a térítési díj fizetésétől. Felhívták a figyelmet arra, hogy a segédtanítók beszéljenek többet latinul a diákokkal. Az értelmesebbekkel olvastassák Sallustiust és Caesar kommentárjait, hiszen nemesi ifjak oktatásáról lévén szó, a diákoknak jól meg kell tanulniuk latinul. Az emlékezet élesítésére tanuljanak szónoklatokat és komédiákat. A tárgyi feltételek javítására célszerűnek vélték egy betegszoba, esetleg egy fürdő berendezését, a házbéli kút lefedését, de mindenekelőtt egy lakó kiköltöztetését s ily módon a helyiségek számának gyarapítását. Javasolták a segédtanítóknak 100 forint ösztöndíj kiutalását. Tekintve, hogy az iskola fenntartására rendelt pénz csak nehezen folyt be, javasolták, hogy a tanulók nevelőinek és szolgáinak ellátását szüntessék meg, és a tanulók végleges távozását a hátralékok rendezése előtt tiltsák meg. Erre a változatlanul megoldatlan kérdésre egy 1578-ban készült beszámoló is visszatért, amikor a könyvek és különböző felszerelési tárgyak hiányát regisztrálták.52 1576-ban a tíz esztendőre visszanyúló tartozások valóban 3203 fi. 6 schillinget tettek ki, ebből 596 fl. 1 schilling 61/2 dénár esett a magyarokra.53 Az Alsó-Ausztriai Kamara 1582-ben takarékossági okokból a végleges bezárás gondolatát is felvetette. Annál is inkább, mert — mint írták — 1578 óta egyetlen tanuló sem jelentkezett az alsó-ausztriai főnemesek fiai közül. A pénzügyi meggondolások azonban nem találtak meghallgatásra a császári udvar tanácsosai körében, akik jól tudták, hogy az uralkodó felfogása éppenhogy ellentétes a si WOLF, G.: i. m. 15-16. 52 HÜBL, A.: i. m. 378. 53 ÖStA HKA NOHA RN 286/3.1329-1341. 253
