Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi és polgári szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján a XV-XVI. század fordulóján
Szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján 1518 — 26 33 1519 — 55 80 1520 40 13 27 1521 — 39 — Összesen: 107 501,5 656 A felsorolás tükrözi a szerémségi, hegyaljai és más helyi borok rangsorának alakulását s azt, hogy a szerémségi bor szerepét a hegyaljai veszi át. Az ingatlanszerzési törekvések és a lengyel export növekedése egy irányba hatottak. A szőlő fedezetet is nyújtott, de egyben bort is termett, amely adott esetben növelte az eladható mennyiséget, növelte a kereskedő függetlenségét a termelőtől, és lehetőséget nyújtott számára az önállóbb üzleti cselekvésre. A meghatározó a fedezet jelleg volt, mint erre a birtokügyletek formái, gyakori előfordulásai s a termelési szempontok másodlagosságára utaló szétszórt birtoktestek mutatnak. Úgy hisszük, nem véletlen, hogy a kassai kereskedők legtekintélyesebbjei majd valamennyien megtalálhatók a szőlőtulajdonosok között. E birtokosok felsorolásánál már említettük a Szatmáriak, Kromer Ágoston, Bertalan apothecarius nevét. Most ezt a sort kiegészíthetjük Amman Pál, Blander János, Brechtel Péter, Gurtlern Mátyás és fiai, Jaskó János, Kakuk (Kugelbrecht) Mihály, Krugler Kristóf, Krumpholz Miklós és felesége, Lambacher Jeromos, Roth Boldizsár, Russdorfer János, Szatmári Bertalan, Seypner János, Tringesaus Jeromos, Weythlandt Lénárt, Zypser Kelemen — valamennyien a kereskedőcéh tagjai, Bertalan, Jaskó, Krumpholz, Weythlandt több alkalommal elöljárói is — felsorolásával.67 A szőlővásárlások menete többé-kevésbé tükrözi a borkereskedelem belső arányait. A kassai polgárok, miután a város körüli szőlőterület korlátozottsága újabb vásárlásokat már nem tett lehetővé, távolabb próbálkoztak. Kezdetben egyformán jelentkeztek Szikszó és Gönc vidékén, valamint a Hegyalján.68 Utóbbi javára döntöttek a szabad adásvételi viszonyok (ami a megfelelő biztosíték elengedhetetlen jellemzője), a bor minősége, a jó megközelíthetőség.69 Végezetül, visszatérve a birtokviszonyok kérdéséhez, nem hanyagolható el az a hatás, melyet a városi-polgári szőlőbirtokok megjelenése a hegyaljai gazdasági-társadalmi viszonyokra gyakorolt. Az évtizedek folyamán mind több szőlő került városi kézre, és az ennek nyomán jelentkező bérmunkaszükséglet feltéte67 A szőlőbirtok biztosíték szerepéről az adatokon túl: FÜgedi E.: Kaschau, i. m. 202. A kereskedők névsora Kerekes György közleménye alapján: Kerekes György: A kassai kereskedőcéh (Bruderschaft) könyve, 1446-1553. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 10. (1903) 342. s köv. A közzétett céhkönyv minden bizonnyal nem tartalmazza valamennyi kereskedő nevét, hiszen olyan nevek hiányoznak, mint a Szatmáriak. 68 A Vorbotsbuch bejegyzéseiben 1494-1502 között 2 szikszói, 1 gönci, 1 ruszkai, 1 aszalói szőlő fordul elő. Ezenkívül a bártfai levéltár adatai alapján további 2 szikszói szőlőről tudunk. A szikszói szőlővásárlásokat korlátozta a felhasználható terület is — ellentétben a Hegyaljával. 69 Itt haladtak át a Varsány, Túr, Várad felé vivő kereskedelmi utak Vilmány-Vizsoly-Tarcal-Tokaj irányában. 21
