Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVII. században
Gecsényi Lajos Az új helyzet éppen e források alapján két vonatkozásban mérhető le a legszemléletesebben. Az egyik az extraneus birtoklásban bekövetkezett változás, a másik a szőlőművelés egyensúlyának — pusztásodás, felújítás, új telepítés — fenntartásában mutatkozó nehézségek. Sajnos olyan tizedjegyzékek, amelyek a termésnagyság, s így a művelés alatt álló terület nagyságának felbecsülésére adnának lehetőséget, nem maradtak fenn. A nem helybeli, extraneus tulajdonosok arányára 1534-1554 között, tehát még a régi állapotok átalakulásának kezdetén, a káptalani felvallási jegyzőkönyvekbe bejegyzett bizonyára nem teljes, de mégis reprezentatív értékű adásvételi megállapodások alapján következtethetünk. Ezek az adatok nemcsak az eladók és vevők, de a gazdát cserélt szőlők szomszéd birtokosainak lakóhelyét is feltüntetik. így 15 sokorói településen (Csanak, Felpéc, Hali, Kajár, Kisbaráti, Kisécs, Kispéc, Ménfő, Nagybaráti, Nagyécs, Nyúl, Pátka, Pázmánd, Ság, Szentmárton) 86 faluból és 3 városból (Győr, Pápa, Pozsony) 491 extraneus nevét ismerjük.65 Nem számítottuk a sokorói települések közé a Győr határában fekvő, de részben ugyancsak szőlőkkel telepített Szabad- (Szabadi-) hegyet, ahonnan mindössze 3 adatunk van.66 És hiányzik teljesen Ravazd, Táp, Tápszentmiklós, Nyalka, Szemere, amelyek a tárgyalt korszakban nem szerepelnek értékelhető adatokkal a felvallásokban, noha szőleikről más forrásokból tudunk. Nem kétséges, hogy az idegen birtokosok valódi súlyát csakis a helybeliekkel összevetve tudnánk reálisan értékelni. Ámde a helyi szőlőforgalmat a felvallások nem tartalmazzák, viszont úgy gondoljuk, hogy a közel 500 extraneus jelenléte puszta számszerűségben is érzékelteti szerepüket. Ha közelebbről szemügyre vesszük a lakóhely szerinti megoszlást, azt látjuk, hogy 161 fő győri (32,6% — ideszámítva a 3 újvárosi és 1 királyföldi lakost is), 20 pápai (3,9%) és 3 pozsonyi volt. Továbbá 56 helyiségből jöttek még egy főnél többen a dombvidékre. A többiek túlnyomó többsége természetesen Győr megye településeiről, részben a közvetlen környező falvakból érkezett, de szép számmal vannak Sopron megyéből (Szany, Szil, Szentandrás, Vág, Bogyoszló, Bágyog, Kapuvár, Egyed, Pásztori, Szovát, Bodonhely, Csorna), Veszprém megyéből (Nagygyimót, Görzsöny, Takácsi, Vanyola, Lovászkatona, Ugod, Bakonytamási, Vaszar, Béb), Moson megyéből (Óvár, Halászi, Mecsér, Lébény), Komárom megyéből a Duna 65 Az adatokat a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában őrzött felvallási jegyzőkönyvekből gyűjtöttem ki: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 1-2. köt. Alábbi tanulmányom adatait: itt helyesbítem: GECSÉNYI LAJOS: Győr városa 1526 után. Arrabona, 18. Győr, 1976. 208. 66 Szabadhegy szőlőhegy jellegére a XIII. században van bizonyos halvány utalás, mégpedig a túród monostor alapítólevelében. Az adományozott szőlőművesek sorában szerepelnek: „In Jaurino ex eisdem vinitoribus: Petk, Andreas, Chumbur", illetve „vinitores...in villa Jauriensi constituti". Márpedig Győrben csak a szabadhegyi terület jöhetett már ekkor is számításba, mint szőlőültetésre alkalmas terület. HO VI. köt. 72., 76. 46. sz. A XVI. század '30-as éveiben szőlő-adásvételekben előfordul ismét Szabadi. 1592-ben Győr határainak vizsgálatánál a tanúk egyértelműen vallják, hogy a szabadi szőlőhegy mindig Győr területéhez tartozott, s a győri lakosok művelik. GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 202
