Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVII. században
Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez mindkét partjáról (Kürt, Bana, Ekecs, Csicsó), a távolabbi Vas megye északi részéről (Genes, Kenyéri) és végül a szigetközi, de Pozsony megyéhez tartozó Püskiből. A szomszédos határba való átbirtoklás jellemző példái, amikor Csana- kon ménfői, Felpécen kispéci, Halin felpéci, Kispécen kajári, Nyúlon nagybaráti és ménfői jobbágyok műveltek szőlőt. A falusiak abszolút többsége természetesen a jobbágyok közül került ki, és néhány kisnemest csak mutatóban találunk soraikban. Felpécen a Sopron megyei pásztori Berelley Imre (1535,1539), Nagybarátin nagybajcsi Szomorú Bertalan (1557), az ugyancsak nagybajcsi Korláth Tamás (1555), Némái Sebestyén deák (1548), a földesúr, a csornai premontrei konvent tiszttartója ratkói Ratkovith Vince, Kisbarátin bácsai, szávai predialisták, Nyúlon bőnyi Dömsödy István, pataházi Babothy Benedek, esztergetői Damokos Antal, Ménfőn a Poky család tagjai, Kajáron takácsi Vörös András, Kispécen asszonyfalvai Ostffy Bálint a kiragadott nevek. Valamennyi jobbágyi és nemesi tulajdonban levő extraneus szőlőt változatlanul terhelte a földbirtokosának fizetendő kilenced, a természetbeni ajándék, a pecsétpénz és természetesen az egyházi tized. Az ajándék a pannonhalmi apátság birtokain (1565,1593) 1 kappanból és 1 kenyérből (Kajáron a bakonybéli apát falujában ezen felül még 1 köböl zabból) állott. A pecsétpénz általában 2 vagy 4 dénár volt (1577), de a pannonhalmi és csornai monostorok földjén 12 dénárt tett ki (1577, 1593).67 A mentesítések, kivéve természetesen a később még említésre kerülő újjáépítéseket, telepítéseket, továbbra is kivételes alkalomnak számítottak, s elsősorban olyan nemeseket érintettek, akik személyes szolgálatokat tettek a földesúrnak. így exemptálta 1565-ben a győri káptalan szentmártoni László deák kisécsi, a pannonhalmi konvent 1558-ban id. Tarchy Albert szentmártoni szőlejét.68 László deák, aki minden bizonnyal azonos Alsoki László deákkal, sok éven át Győr vármegye alispánjával, 1576-ban olyan csarnaki szőlejéről is rendelkezett viszont, amelyet évi 2 Ft átalány ellenében mentesített a pannonhalmi konventnek járó szolgáltatások alól.69 Az extraneitásnak ezt a földrajzilag, társadalmilag kiterjedt rendszerét törte meg a török erősödő előrenyomulása, amely különösen 1543, Székesfehérvár eleste után kezdett súlyossá válni. A zsákmány- és rabszerző portyák olykor egészen a Győr előtti síkságig csapdostak. Pusztították a szőlőművelés eszközeit, objektumait, s legfőképpen elhurcolták a szőlőkben dolgozó embereket. Adam Gall főkapitány 1556-ban egy török portyáról tett jelentésében írja, hogy a törökök a szőlőhegyekről embereket vittek el.70 Károkat okoztak a szőlőkben nemcsak a törökök, hanem a győri végvári őrség katonái is. Miként a káptalan az 1550-es évek elején panaszolta, a katonák gyakran vadásztak a szőlőhegyeken és lovaikkal, kutyáikkal szétzúzták, széttörték az ültetvényeket. Megszaporodtak Győr környékén a kóborló katonák, gonosztevők is, akik a szőlőkbe vezető W 1577: GyEL GyKML Téka X. No. 2003. és 1593: GyEL GyKHL Lad. 21. Fasc. 61. No. 3675. 681565: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 291.; 1558: PRTIV. köt. 706.41. sz. 69 CsPPL CsPKHL Felvallási jegyzőkönyvek 2. köt. 232. sz. 70 ÖStA HHStA Ungam Fasc. 76.43. 203
