Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Gecsényi Lajos és végül Siey a tekintélyes megyei középnemesek sorába emelkedett. 1620-ban királyi adományt szerzett Bottyánpuszta (Fejér m.), Nagy- és Kisbér (Komárom m.), valamint 1622-ben Újlak (Somogy m.) birtokokra.64 Felesége — a horvát Vragovich család leánya — ugyancsak Vas megyei birtokokkal gyarapította a közös vagyont. Siey két leány apja volt, az egyiket Jagachich Péter püspöki kamarás vette feleségül.643 Siey János 1625 őszén bekövetkezett halálát rövid átmenet követte, majd a megye rendjei Szilágyi János volt püspökségi és pápai uradalmi udvarbírót, egy győri polgárcsalád fiát, ámde Szeghy Szőcs Gergely szolgabíró vejét, emelték alispánná.65 Szilágyi alig fél esztendős hivatalviselését Dallos János már említett működése követte, majd a sor Szapáry Andrással folytatódott. Szapáry nagyapja, Sz. György, Veszprém megyéből (ősei ott már a XV. században szolgabíróságot viseltek) házasodott be Győr megye keleti felében, az ősi Asszonyfalvay családba.66 Apja, Sz. István, rokonsága segítségével már aktívan részt vett a megyei közéletben. Adószedő, esküdt, tekintélyes hódoltsági birtokos, aki Győr visszafoglalása után ismét átvette birtokait. 1611-ben országgyűlési követ, 1623-ban alispánjelölt.67 Népes családjából (3 fiú, 3 leány) Szapáry András emelkedett a legmagasabbra, megalapozója lett a család további pályájának. Őt 1634-ben jelölték első ízben alispánnak. 1635-ben megyei esküdt és 1637-től közel hét esztendőn át alispán, majd haláláig a Magyar Kamara tanácsosa.68 A megyében rokonai révén fontos kapcsolatokkal rendelkezett. Felesége (Kalmár) Csatt Anna, egy győri kereskedőpolgár (a XVII. század elején még pozsonypüspöki jobbágy) és Dallos Erzsébet leánya. Annak a Dallos Erzsébetnek, akinek fiútestvérei a már említett püspök és alispán.69 Egyik sógora nagygyőri Kláris Péter győri vajda, majd fővajda.70 Szapáry András vagyonát jelzi, hogy özvegye 1650-ben Nádasdy Ferenc feleségétől a füzéri vár abaúji tartozékait és két Sopron megye falut 6670 aranyért vette zálogba.71 Szapárynak a Magyar Kamarához történt távozása után Draskovich György püspök-főispán három jelöltje: Jagachich Péter, Szombath Szabó András, Szeghy vek. 3. köt. 699. 1620-ban Nyáry Miklóstól Anghely puszta egy részét kapta zálogba: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 211. 64 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 368. és 8. köt. 116. «a Uo. 6. köt. 699-700. és 8. köt. 31. 65 Uo. 7. köt. 297. Püspöki udvarbíró: GyEL PL Capsa C. Fasc. 4. No. 2. (1610). A Nyáryak pápai és gesztesi udvarbírája: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1624/1/80. 66 CsÁnki D.: i. m. III. köt. 264.; GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 320. 67 Megyei esküdt (1614): GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 88. köt. 233. Országgyűlési követ: uo. 181. Alispánjelölt: uo. 89. köt. 64. Adószedő (1613): uo. 88. köt. 111. 68 Alispánjelölt: uo. 89. köt. 292. Esküdt: uo. 315. A Magyar Kamara tanácsosa: FALLENBÜCHLZ.: i. m. 251. Függelék. 69 Kalmár Csatt származására: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 784-785. 70 Uo. 7. köt. 331. 74 Uo. 10. köt. 10. 178
