Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara tói győri püspök, a császár részéről a Bethlen Gáborral folyó tárgyalások egyik vezetője.55 A harmadik Dallos testvér, Erzsébet, győri polgárok felesége 56 Fontos jellemzője Grebechy és Dallos hivatali időszakának, hogy működésük részben Lépes Bálint (1619-1623), részben Dallos Miklós (1623-1630) püspöksége, ill. főispánsága idejére esett, akik mindketten győri polgárcsaládok fiai voltak, utóbbi esetben pedig báty és öcs együttes tisztségviseléséről volt szó.57 Grebechy és Dallos között balogfalvai Siey János és Szilágyi János voltak a megye első emberei. Siey előneve és birtokai alapján a Vas megyei köznemesség tagja, ahol hasonló elő- és családnevűek a XV. században már felbukkannak.58 1609-től követhető nyomon Győr megye és Győr város közgyűlési jegyzőkönyveiben, mint ügyvédként eljáró nemes. Máshonnan viszont tudjuk, hogy egyben királyi zsoldon levő lovas. Bizonyos, hogy szerteágazó jogi tevékenységével alapozta meg vagyonát és hivatali pályafutását. 1611-ben az új alispán mellett részt vesz a távozó tisztviselők elszámoltatásában.59 1612-ben Poky Boldizsár és Poky Péter a királyi kúria bírósága előtt folyó perükben tett szolgálataiért két téti jobbágytelket engedtek át számára.60 Egy évvel később Felnémethy Máté, Thur- zó György nádor egykori titkára hasonló megokolással engedte át neki kisunyomi és héraházai (Vas m.) birtokait.61 1616-ban Thobias Groff győri har- mincados 2 bácsai nemesi kúriáját kapta meg.62 Ekkor már voltak zálogos és örökjogon szerzett birtokai Veszprém és Győr megyében, amelyek azonban nem terjedtek túl a 2-4 jobbágytelken. 1615-ben nádori adományt kapott „pénzzel és munkával szerzett" jószágaira.63 Az igazi birtokgyarapodás ezután következett 55 Dallos Miklós pályafutásáról ld.: Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomáciai iratai (1618- 1826). Közrebocsátja: FRANKL Vilmos-Ráth Károly. Esztergom, 1867. 56 Előbb Süveg Jakab, majd Kalmár Csatt Simon felesége. Ld.: GECSÉNYI L.: Gazdasági és társadalmi változások, i. m. 16-17. 57 Dallos Miklósról ld.: 55. jegyzet. Lépes Bálintról: BEDY V.: A győri székeskáptalan, i. m. 398. 58 CSÁNKID.: i. m. II. köt. 793. 59 1609-ben vásárolt egy házat Győrben. Az adásvételben, mint lovasvitéz szerepelt. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 215. Ügyvédi tevékenységére a GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei, és GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. Passim. 1611: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 88. köt. 176. 60 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 361. « Uo. 6. köt. 832. “ Uo. 7. köt. 118. 63 Birtokszerzései: 1612:1-1 lakott és puszta telek Koroncón (GyL GyKHL Beiktatások könyve. 2. köt. 613.). 1611: egy újfalui (Vas m.) jobbágytelek vétellel (GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 719.). 1611: Gicz és Csehi puszták (Veszprém m.) vétellel (GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 737.). 1611: 3 lakott és 1 pusztatelek Szemerén (Győr m.) zálogban (GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt.). 1613: Egy téti kúriális telek vétellel (GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt.). Az 1615-ös nádori adomány Gicz és Csehi pusztákra, a nagyécsi, kisécsi, koroncói birtokokra terjedt ki: GyEL GyKHL Beiktatási jegyzőkönyvek. 1. köt. 509. 1617-ben két utalpusztai elhagyott telket (GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 69.), 1618-ban Koroknay András bezi és utalpusztai részét (GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 143.) vette zálogba. 1619-ben mindehhez Dömölky Páltól örökjogon megszerzett egy téti nemesi kúriát, 10 téti, 2 homoródi jobbágytelket és Pok puszta egy részét: GyEL GyKHL Beiktatási jegyzőköny177
