Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Gecsényi Lajos összeütközésekre került sor és a kettős funkció összeférhetetlenné vált. így az 1640-es évek végén Szakony János főbírósága idején, illetve azt követően. Ekkor Szakony magatartása miatt a közgyűlés elhatározta, hogy ha valaki a városi esküdt tisztéből a megyére előlép, a várostól el kell búcsúznia. Adott esetben viszont Szakonyt és Horváth Gergely városi nótáriust a megyei esküdtségből mentették fel.30 Vallási megkülönböztetésre adatot nem találtunk. A szolgabírák között szép számmal voltak reformátusok és evangélikusok. 1687 októberében Kollonich Lipót az országgyűlési követek választásánál élt kifogással a református Iványos Miklós ellen. A nemesség — miközben protestált az ellen, hogy a jövőben hasonló beavatkozás legyen — visszavonta Iványos Miklós követi megbízatását. Megvonta viszont a bizalmat Király János alispántól (katolikus) is, mondván, mint harmincados, ne legyen követ.31 Nem kétséges, hogy más megyékhez hasonlóan a XVII. században itt is mind nagyobb jelentőségre tett szert a megyei jegyző tiszte. Iskolázottságuk, kancelláriai és jogi ismereteik s nem utolsósorban a munkájuk során kialakult országos kapcsolatok (egyebek mellett visszatérően a megye egyik országgyűlési követe a jegyző volt) áttekintést és kedvező helyzetet biztosítottak számukra a megye igazgatásában, lehetőséget az előrelépésre. Főglein Antalnak a megyei jegyzőkről írt tanulmányában foglaltakat egészíthetjük ki azzal, ha megemlítjük: Vásárhelyi András Győrből való távozása után Veszprém megye jegyzője, Skolek Imre, a Magyar Kamara lajstromozója majd altitkára, Szily Lőrinc Győrrel egy időben Komárom megye nótáriusa és Győr megye ügyvédje magisztratuális perekben, Farkas András országbírói majd nádori titkár, Csepellényi Ferenc egyidőben a káptalan jegyzője, vásárhelyi Nagy Ferenc a főkapitányság seregszékének bírája.32 A jegyzők a XVII. században valamennyien választott, esküt tett tisztviselők. Az utánpótlásukra fordított figyelmet jelzi, hogy 1640-ben a közgyűlés az alispán kötelességévé tette: találjon és ajánljon 30 Szakony János főbíró 1648 decemberében az alispán házánál Pereszteghy (Ötvös) János akkori másodszolgabírót sértegette, mondván „Te tacskó bíró, csak tacskó bíró vagy te Ötvös János". GyMSM GyL GYVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 447. Csőkkor Gergely nótáriussal szembeni becsületsértő kijelentése: GyMSM GyL GYVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 452. Az ennek nyomán született határozat: uo. 453. 31 Uo. 92. köt. 219. Ámde 1688 áprilisában mégis Király János képviselte a megyét az országgyűlésen. Uo. 228. 32 Föglein Antal: A vármegyei nótárius. Levéltári Közlemények, 14. (1936) 14. sz. 156-159. és 49. jegyzet. Vásárhelyi Andrásról: GyEL GyKHL Beiktatások másolatai. 2. köt. 186. Skolek Imréről FallenbüCHL ZOLTÁN: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. sz. 242. Szily Lőrincről: GyEL GyKHL Okmánytár. Téka V. No. 28 755. sz. (Komárom megye jegyzőkönyvének töredéke). Mint a megye ügyvédje: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 199. Vö. a megye ügyvédjéről: SoósL: i. m. 10. Csepellényi Ferencről: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 12. köt. 937.; 13. köt. 964-965. Farkas Andrásról: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 90. köt. 74. Vásárhelyi Nagy Ferencről: GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1684/1/3.; GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 15. köt. 121-122. 172
