Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században

Győr vármegye közigazgatása és tisztikara

megfelelő személyt a főispánnak és a közgyűlésnek a jegyzőségre.33 Tartós távollétei alkalmával kezdetben alkalmi helyettesekkel (NB! 1638-ban a káptalani olvasókanonok látta el az írásbeli munkákat), a század második felében már állandó helyettessel pótolták.34

Az alispán XVI. század óta létező vicesgerense, ügyvivője (első említése 1582-ben) feladatairól ismereteink nincsenek.35 Kétségtelen, hogy választott tisztviselő volt és a funkciót viselő személyek ismeretében szemmel láthatóan jelentősebb tisztségre később sem jutott nemesek viselték. 1673-ban Buor Györgyöt esküdtből („ex iurassore pedeneatu") választották vicesgerenssé.36

Az esküdtek („iurati assessores") kettéválása a járási esküdtekre és táblabí- rákra az 1613:24. te. alapján következett be. Győrben táblabírákat első ízben 1623-ból ismerünk („pro appellationibus penes dictum D. Vicecomitem pro continuis assessoribus et arbitriis isti sunt electi") egyháziakból, világi nemesekből. Utóbbiak között birtokosok, nemespolgárok, katonák egyaránt voltak. Megbízatásuk változó ideig tartott, de a hiányos adatok alapján erről többet nem tudunk megállapítani.37

A funkció nevéből adódó tartalmon kívül ugyancsak nem ismerjük közelebbről a pénztárnok, ill. főpénztárnok munkáját.

Arra való utalás, hogy a hivatalviselés gondokat okozott volna az egyes tisztviselők megélhetésében, nem szerepel a forrásokban. A megye által fizetett tiszteletdíj elsőként a jegyzőnél és az esküdteknél fordult elő. 1588-ban egy közgyűlési statútum az esküdteknek a törvényszéken terminusonként egy garast vagy 4 dénárt rendelt fizetni.38 A jegyző fizetése 1618-ban 40 forint, 1641-ben 50 forint, 1692-ben 100 forint volt.39 1623-ban balogfalvai Siey János alispán a főispántól kívánta fizetése megállapítását. 1683-ban Tarczy János alispán számára évente 100 forintot számoltak el, s ennek megfelelő összeget vontak le a 14 éves működése során felhalmozódott adósságából, azaz a kezén maradt hivatalos

33 Vö. FÖGLEIN ANTAL: i. m. 151. és 153.; GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 363.

34 Vö. FÖGLEIN Antal: i. m. 158. 1638: Lony Mihály „substitutus notarius" GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 332. 1692-ben állandó helyettes „substitutus notarius agens" Sajnovics Mátyás. Uo. 92. köt. 396.

33 Uo. 88. köt. 3-4.

33 Uo. 91. köt. 272.

37 A táblabírákról vö. Soós I.: i. m. 8.1623: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 83. Ez nem az első választás volt, miután a jegyzőkönyv szerint egyeseket már a leköszöntek helyére választottak meg. Ld. még: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. Tisztújítási jegyzőkönyv. (Az egyes tisztújításokról később összeállított leírás.) A táblabíráknak a jegyzőkönyvek alapján összeállított hiányos névsorát kiadta: MATUSEK ANTAL: Győr vármegye táblabírái. Győri Közlöny, 1865. Győr, 1965. 41-50. sz.

38 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 88. köt. 57.

39 A jegyző fizetésére vö. FÖGLEIN Antal: i. m. 155. 1618: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 17.1641: uo. 389.1692: uo. 92. köt. 396.

173