Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara ben.21 1628-ban a közgyűlés előtt Szeghy Mihály szolgabíró és Kéry Tamás al- szolgabíró között olyan megállapodás jött létre, hogy az ugyancsak Felpécen lakó alszolgabíró a hódoltsági területen minden peres ügyet, idézést, perbe hívást önállóan intézzen, de nagyobb ügyekben (pl. jobbágyok ablicentiálása) ne járjon el.22 Bizonyos párhuzamot mutat ez a gyakorlat a Soós Imre által Heves és Külső Szolnok megyében leírt helyzettel, ahol a hódoltsági esküdtek jártak el a megye dolgában.23 A hódoltsági járás másik részén, a győr-fehérvári út mentén, a „pusztán" élő hódoltsági alszolgabíró tipikus példái voltak Csuti Benedek némái részbirtokos vagy Pap Lukács mezőőrsi lakos. Pap kezdetben Iványos Miklós marhatőzsér megbízottja volt, majd önállósította magát. Mezőőrsi kúriája a hódoltsági kereskedelem, állatfelhajtás egyik központja volt.24 A szolgabíró-alszolgabíró páros feladatmegosztása zavartalanul funkcionált. A „reális szolgabíró" tartós akadályoztatása esetén azonban az alispánhoz hasonlóan itt is szükség volt helyettesítésre. 1593-ban, amikor még nincs nyoma az alszolgabíró működésének, Máthé Albert szolgabíró betegsége miatt a közgyűlés a szomszéd járásból rendelt ki helyettest az ügyek intézésére.25 1649-ben a tisztségéből — saját kérésére — felmentett Kun Miklós szolgabíró helyére „ad tempus" Zok Pétert helyettesítették, majd Poky Gáspárt választották. Egy év múltán Poky halálakor — „donec reális iudex nobilium creabitur" — Szómbath Szabó András másodszolgabírót („alter iudlium") helyettesítették. A választáskor azonban nem őt, hanem ifj. Torkos Istvánt választották meg a tisztére.26 1666-ban távoliét vagy érdekeltség esetére már eleve a másod- vagy alszolgabírákat állították helyettesként.27 Valamely választott tisztviselő „letételére", azaz tisztéből való eltávolítására a közgyűlési jegyzőkönyvek nem tartalmaznak adatokat. Az 1670-es években van arra utalás, hogy Szőnyi Márton szolgabírót az alispán a szolgabírói tisztből idő előtt visszahívatta.28 A Győr város tanácsában betöltött hely vagy éppen a városi főbírói pálca viselése nem zárta ki, hogy az illető személy egyidejűleg megyei funkciót is viseljen. Ezt példák sora bizonyítja az esküdtektől egészen Pereszteghy (Ötvös) Jánosig, aki 1658-ban városi főbíró, szolgabíró és egyben helyettes alispán volt.29 Voltak azonban olyan időszakok, amikor a megye és a város tisztviselői között 21 GyEL GyKHL 6. köt. 1020.; GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1616/1/41. 22 GyMSM GyL GYVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 219. 23 Soósl.: i. m. 23. 24 GecsÉnyi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században. Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára. Fel. szerk..: FARKAS SZILVESZTER. Szerk.: Bana JÓzsef-Horváth József. Győr, 1993. (Győri Tanulmányok, 13.), ill. jelen kötetben. 25 GyMSM GyL GYVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 89. köt. 52. 26 Uo. 450-451., 474. 27 Uo. 91. köt. 146. 28 CsPPL CsPKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 166.124. sz. 29 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 11. köt. 120. 171
