Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos polgárok nevét a nótárius a felvételt követően beírta a város könyvébe. Erre a főbíró adott szóbeli vagy írásbeli meghagyást.119 Tekintve, hogy Győrben sokan időről-időre váltogatták joghatóságukat, polgárnak iratkoztak, majd a seregbíró vagy soltész hatalma alá adták magukat, így a városi tanács ezeket az embereket igyekezett a polgárság közül örökre kire- keszteni. 1650-ben jegyezték fel, hogy Soós Márton, aki városi emberből hajdú lett, majd onnan is kivette magát, ismét polgárnak jelentkezett. A tanács úgy rendelkezett, hogy ha még egy alkalommal változtat a helyzetén, a városi bíró három pálcával veresse, és a házát is kobozza el.120 A város költségeinek fedezésére, a házak után már a XVI. században szedett bizonyos összegű cenzust.121 Ez a gyakorlat a XVII. században is változatlanul élt tovább. 1643-ban éppen az adófizetésben mutatkozó hiányosságok alapján rendelte el a tanács, hogy mindazok, akik Szent György-nap, illetve Vízkereszt előtt két héttel nem tesznek eleget kötelezettségüknek, négy forint büntetést fizetnek.122 1678-ban Tarczy János alispán és Király János harmincados egy tanúkihallgatás során úgy nyilatkoztak, hogy a város jövedelme fűbérből, a vámokból és a házak után fizetendő „város adójából" tevődik össze.123 A polgárság életének szabályozására szükséges volt, hogy bizonyos kérdéseket a város vezetése statútumokkal tisztázzon. Ez a gyakorlat az egész század folyamán virágzott, mint forrásokra jelen tanulmányunkban is több ízben hivatkoztunk rájuk. 1640 decemberéből ismerjük az első szabályrendeletet, amikor Tar István helyettes főbíró a városházánál néhány főembert összehívott, és az esküdtek nevében kérte, hogy számukra állapítsanak meg bizonyos járandóságot a különböző bevételekből.124 1643-ban az adófizetésről és az uzsorásokról intézkedtek.125 1680-ban rendeletet alkottak az idegen tulajdonban lévő állatoknak a város határában történő legeltetéséről, az ezek után szedendő illetékek nagyságáról és beszedésének módjáról.126 1692-ben az aratómunkások napszámbéréről, 1694-ben a legeltetésről és a szénakaszálásról, 1695-ben a kárt oko119 A „város igazsága". Uo. 1. köt. 304. A polgárfelvételekről a jegyzőkönyvek 1., 8., 13. kötetében olvasható adatokat használtam. A 13. kötetben eredetiben fennmaradt egy cédula, melyen ez olvasható: „Szabady András város nótáriusa iria be kegld az varos közii Szapanios Jánost, Datum Jaurini die 13 Januarii 1687. Posgai Ágoston Giöry Bíró mp." — ez volt az ún. comissio. A polgárfelvétel XVü. század végi rendjéről ld: Csizmadia A.: Győr szab. kir. város, i. m. 216-217. Ugyanott olvasható a polgáreskü szövege a Corpus statutorum alapján. 120 Uo. 8. köt. 332. 121 Erre utal egy 1559. évi feljegyzés, amelyben a város mentesíti egyik polgárát minden census fizetése alól. Tekintve, hogy a város ekkor a káptalannak egy összegben évi 300 forintot fizetett, nyilvánvalóan az adók beszedését saját hatáskörében intézte el, s így mentesíthette polgárát a fizetés alól. Csizmadia Andor többször idézett tanulmányában (CSIZMADIA A.: Győr szabad kir. város, i. m. 216-217.) nem említi a városi házak után fizetendő adót, csak a többi jövedelemforrásról szól. 122 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 232. 123 CsPPL CsPKHL 7. köt. 166. föl. No. 124. 124 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 71. 12= Uo. 8. köt. 232. i“ Uo. 13. köt. 58. 160
