Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött zó háziállatok befogásáról, az utak felszántásának tilalmáról, és a káromkodók büntetéséről hoztak rendelkezéseket.127 Mindezek azt mutatják, hogy a győri polgárság, a többi magyarországi kiváltságolt mezővároshoz hasonlóan, a XVII. században igen nagy nehézségek közepette védelmezte, építgette önkormányzatának kereteit a földesúri hatalommal szemben. Kétségtelen, hogy ennek — miként másutt is — egyik jogi lehetősége, társadalmi bázisa a nemesi kiváltság megszerzése volt. A XVII. században korántsem olyan negatív kihatásokkal, mint azt a nemesség és a városlakók közötti kapcsolat egyes sematikus értelmezései alapján képzelhetnénk. Jelentősen befolyásolták és nehezítették viszont a polgári fejlődés tendenciáinak érvényesülését a háborús állapotokból, a katonai hatóságok jelenlétéből fakadó más irányú érdekhatásai. Közöttük is az a tény, hogy a város lakosságának a katonai „ellátó-szolgálat" keretében élő, zömében német anyanyelvű része (regiment-alattvaló iparosok, kereskedők) nem integrálódhatott a polgári közösséghez, nem erősíthette, ellenkezőleg gyengítette azt. Győr város bírái A városbírák névsorát először Szávay Gyula közölte — igen hiányosan és sok hibás olvasattal — a múlt század végén megjelent várostörténeti monográfiájában. A helyes névsort egészen csekély hiányokkal Horváth Miklós ny. városi levéltáros publikálta a Győri Hírlap 1928. október 14-i számában (2. oldal). 1527/1528 Vendégfogadó (Bíró) Farkas 1528/1529 Vendégfogadó Farkas Vendégfogadó Farkas Kalmár Balázs Molnár (Bíró) Szaniszló Szűcs Péter 1542 Szabó Benedek 1544/1545 Kalmár Balázs 1545/1546 Varga János 1548/1549 Kalmár Balázs 1553/1554 Szarka Izsák deák (Kalmár?) Péter deák Kalmár Dénes 1562/1563 Kalmár Dénes 1563/1564 Körmendy Osvát deák 1569/1570 Szarka Izsák deák Szabó Máté 1579 Mészáros (lanius) Benedek ro Uo. 15. köt. 264., 283. és 363. 161
