Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Városi önkormányzat a XVII. században Győrött

Városi önkormányzat Győrött valamennyi városban a külső tanács vezetője volt. így alaposan feltételezhetjük, hogy ilyen Győrben is létezett, mégpedig esetleg külön-külön belvárosi és újvá­rosi szószólóval az élén.112 Nem volna teljes a város önkormányzatáról, igazgatásáról még olyan héza­gosán is felvázolt kép, ha nem tennénk említést a város alkalmazottairól. 1603- ban említik a város szolgáját.113 1606-ban fogadta fel a város pálinkafőzőnek, vagy másként „égettboros"-nak Christian Pfeist, akit a nyereségből egyharmad rész illeti meg.114 1620-ban arról hallunk, hogy a pálinkafőzde épületében a be­épített rézfazekak a város tulajdonát képezték. A pálinkafőző — félfogadásakor — köteles volt esküt tenni és kezest állítani, évente két alkalommal részletes számadást adni.115 1634-ben a sörfőzővei állapodtak meg, és természetesen a város csordája mellett csordást alkalmaztak.116 Az önkormányzat szerves részét alkotta az igazgatási apparátus működésén kívül az új polgárok felvétele, a polgárság közcélokra történő adóztatása és a városi szabályrendeletek, statútumok alkotásának joga. Az új polgárok felvéte­lénél a káptalani földesúr egyértelműen igényt tartott arra, hogy a polgárjog megadása csak az ő jóváhagyásával váljék érvényessé. Ezzel egyfelől adóztatási szempontból folyamatosan szemmel kívánta tartani a város lakosságának gya­rapodását, másfelől meg akarta akadályozni a protestáns vallásúak felvételét a polgárság soraiba. Jogának érvényesítése mindvégig a városi tanács ellenállásá­ba ütközött és az egyik rendszeres témájává vált a földesúr és a polgárság közöt­ti harcoknak. 1640-ben — mint már említettük — Segesdy István volt főbírót és Káldy Miklós jegyzőt idéztették a káptalan elé protestáns vallású személyeknek a polgárság soraiba történt engedély nélküli felvétele miatt.117 1648-ban a Sza- kony János elleni, sokat idézett vizsgálat alkalmával a kihallgatott tanúk valam­ennyiben megerősítették az új polgárok bemutatásának kötelezettségét, a protes­tánsok mellőzését, de említést tettek arról is, hogy alkalmanként a főbírák fi­gyelmen kívül hagyták ezt a gyakorlatot.118 A polgárok felvételének rendje szerint a jelentkezőnek egy forintot kellett fi­zetnie „a város igazságára". 1630-tól folyamatosan rögzítették a jegyzőkönyvek­ben, hogy a káptalanban az új polgárt ki mutatta be, és ki vállalt érette kezessé­get. A bemutatást az esetek döntő többségében valamelyik esküdt végezte. A városi jegyzőkönyvek utolsó lapjain vezetett névsorok tanúsága szerint az új 112 GyEL GyKML Téka XIV. No. 2487. Vö. KomorÓCZY GY.: i. m. 101. 113 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 2. köt. 77. 114 Uo. 5. köt. 39. A pálinkafőzőről szól: CSIZMADIA A.: Győr szab. kir. város, i. m. 220. 115 Uo. 6. köt. 315. 116 Uo. 7. köt. 176.1633-ban Sebessy György esküdtnek engedélyezte a tanács, hogy a város haszná­nak és jövedelmeinek öregbítésére az újvárosi házánál mért sört a városban szabadon árulhatja. Szabad számára a sör eladása a Városházán is. A tanácsnak évi 36 magyar forintot fizet, s ezért védelmet kap. Uo. 7. köt. 174. A csordásról: uo. 5/a. köt. 19. és 15. köt. 380. 117 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 99. sz. 118 Uo. 449. sz. 159

Next

/
Thumbnails
Contents