Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos ságának megfelelően a másik oldalon tanúi lehetünk annak, hogy Szabó János tizedest hivatali idejének lejárta után törvénytelen fogva tartás miatt a káptalani bíróság elé idéztették. Szabó több társával együtt ugyanis elfogta Kapi Ferenc nemes személyt, és az újvárosi hadnagy házánál néhány órán át jogtalanul fogva tartotta.106 A végváriak atrocitásai a hadnagyokat és tizedeseket sem kímélték, amint az 1646-ban összeírt városi panaszok között olvashatjuk, amikor az egyik esküdt és a belvárosi hadnagy által tetten ért tolvajok helyett a katonák őket zárták tömlőébe. Gombkötő Mihály tizedest a főkapitány kis híján felakasztatta.107 A főbíró, az esküdtek, a hadnagyok és tizedesek, valamint más tanácsi megbízottak működése több ponton tetten érhető a forrásokban. Nem így van ez a „tanács" és a „külső tanács" esetében. A város tanácsáról a források csupán általánosságban szólnak. Konkrét megjelölés híján csak sejteni lehet, hogy a „tanács" fogalma alatt a főbírón és az esküdteken kívül esetleg más személyeket is értettek. Az egyetlen közelebbi támpontot néhány 1605-1606-ban, illetve 1616-1620-ban keletkezett forrás adja. 1619. április 24-én a bíróválasztás dolgában támadt ellentétet a város jegyzője a következőképpen rögzítette a jegyzőkönyvben: „az kössegh az tanacbeli öregh emberekei, birakal és teöb eskeutekel nagy controversiaban voltak...". Az egy évvel később felmerült ellentét alkalmával a jegyző az „öregh emberek és az tanacz" kifejezést használta.108 Úgy tűnik e két forrásból, hogy a város tanácsának tagjai olyan tapasztalt polgárok voltak, akik különösen tiszteletet érdemeltek ki a polgárság részéről. A további adatok alapján az „öregh emberek" megjelölés valóban néhány tekintélyes polgár személyével azonosítható. Mégpedig 1605-ben és 1606-ban Torkos Pétert, Borbély Kristófot és Grebechy Gáspárt jelölték ily módon.109 Ők — miként tíz esztendővel később Szeghy Szűcs Gergely, Torkos Péter, Dallos János, Sembergber György és Szalay György — a városbíróval és az esküdtekkel egyetemben állítottak ki bizonyságlevelet adóssági és hagyatéki ügyekben. Az utóbb említetteket 1616 októberében egészen pontosan az „öreg emberek és bíróság viselt személyek" címmel illették, ami legalábbis a bíróságot illetően megfelelt a valóságnak.110 Hasonlónak véljük a győri tanács összetételét Komárom város tanácsával, amelyben a főbíró és az esküdtek mellett ugyancsak ott voltak az „öreg emberek" („seniores"), éspedig az előző évi főbíró és három polgár személyben.111 Sajnos többet a tanács tagjaira vonatkozó részletes utalással nem találkozunk. Az általában 24 vagy 60 tagú külső tanács működésére Győrben egyetlen közvetett adat bukkan fel 1627-ből. Eszerint Patonai Imre polgárt, újvárosi tribunust a végvári őrség egyik tisztje halálra sebesítette. A tribunus, a szószóló 106 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 102. sz. 107 Uo. 746. sz. 108 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 295. és 321. 109 Uo. 1. köt. 86. 110 Uo. 6. köt. 166-167. és 220. 111 SANR-PKN KVL Városi jegyzőkönyvek. 2/a. köt. 59. 158
