Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött hatáskörbe vonásával, illetve a városi jövedelmeknek a város céljaira történő felhasználásával összefüggő próbálkozásaikról sem.64 A közfelkiáltással visszatartott Szőnyi ellen személyes kifogásokat hoztak fel, miközben a nagyprépost és a káptalan ismételten kijelentették, hogy a város privilégiumait tisztelik, a szabad bíróválasztás gyakorlatát nem vonják kétségbe. Szőnyi, a káptalani tiltás ellenére, a helyén maradt egészen addig, amíg királyi parancsot nem eszközöltek ki ellene. Ekkor távozott a bírói székből, a helyébe hagyományos módon három jelölt közül július 27-én Nemes György esküdtet választották.65 Ismerünk végül a bíróválasztások történetéből egyedi példaként egy esetet, amikor a püspök avatkozott be a választásba. 1611-ben Náprágyi Demeter a nagypréposthoz intézett levelében Szeghy Szűcs Gergely jelölésének mellőzését kérte korára (Nota bene, 55-60 éves lehetett!) és betegségére való tekintettel.66 Tisztújításkor a bíró mellé 12 esküdtet választottak, mégpedig hat főt a bíró, hat főt a polgárság jelölése alapján. A 12 esküdtből 10 a Belváros, 2 az Újváros polgárait képviselte. Figyelmet érdemel azonban az, hogy az igen töredékes adatok szerint az 1680-as évektől a két újvárosi esküdtnek alig van nyoma, s a bíró mellett rendre-sorra 10 esküdt nevét említik. Általában jellemző volt az esküdtválasztásokra, hogy egy részüket a következő évre is megerősítették és csupán 2-3 főt választottak újonnan. Ily módon 4-5 év kellett a teljes rotációhoz, ám valójában ez még hosszabb időt vett igénybe, mert a század 40-es éveitől mind gyakoribb valamennyi esküdt helyben marasztása. Igen ritka esemény volt, ha esküdtet valamilyen konkrét ok miatt nem jelöltek ismét, miként 1642- ben Gyurkovich Gergelyt és Németh Mártont 2-2 évi működés után, „gyengeség", illetve „akadályoztatás" miatt.67 A század utolsó évtizedeiben egyre nőtt azoknak az esküdteknek a száma, akik éveken át helyükön maradtak, s feltehetően halálukig viselték a tisztséget. Ez a folyamat még további részletes vizsgálatokat igényel, miként az esküdtek pontos társadalmi összetétele is. Nyilvánvaló, hogy egy részük azt a társadalmi réteget képviselte, amelyből a bírák is kikerültek. Közöttük sem ritka, főként a század elején, az egyidejű, vagy későbbi/korábbi vármegyei tisztviselő. Ámde a többiek, különösen az újvárosiak, már nem a kereskedők, nemespolgárok csoportjának a képviselői, hanem az iparosok széles rétegének. Erre utalnak a kü64 Ezekben az ügyekben, a város panaszára, éppen 1678 első hónapjaiban folyt vizsgálat, de utalásokat tartalmaznak a Szőnyi elleni tanúmeghallgatások is. Ld. az előbbi jegyzetben jelölt dokumentumot, illetve GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 750. sz. iratot is. 65 CsPPL CsPKHL Másolati könyvek. 7. köt. 166. No. 124. és GyEL GyKML Káptalani számadáskönyvek. 5. köt. 185-188. Szécseny Pál pécsi püspök és győri nagyprépost 1678. július 17-én kelt, a város tanácsához intézett levele szerint Szőnyi megválasztása törvénytelen volt, mert csupán 2-3 ember marasztotta. Szőnyit már egy évvel korábban sem akarták megerősíteni, de végül ígéretet tett arra, hogy „megkeresi a becsületét". Sok a panasz ellene a polgárság részéről. A levélre kiegészítésként írt káptalani határozat szerint a bíróválasztás szabadságát nem sértik, de Szőnyit nem hajlandók elfogadni. GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 519. sz. 66 GyMJVL GyVL Litterae missiles. No. 9. 67 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 159. 151
