Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos lönböző foglalkozásnevekből lett családnevek: Szabó, Takács, Csiszár, Szűcs, Borbély, Ötvös, Varga, Csizmadia. A források az esküdteket gyakran szenátor, a város tanácsát szenátus néven említik. 1624 az elnevezés első előfordulása, amikor Nagy Gergely jegyző a szenátus előtt tett le esküjét.68 1625-ben Kéthelyi Pál városbíró végrendeletében a szenátorok határozatára („ex consensu senatororum virorum") hivatkozott bizonyos városi pénzek elszámolásával kapcsolatban.69 1629-ben id. Torkos Pétert és Frajstetter Györgyöt, 1632-ben Horváth Pált illették szenátori címmel. Az 1680-as években már ez a cím az általánosan használt. Az esküdtpolgár és a szenátor elnevezés azonos fogalomként való használatát két alkalommal érthetjük tetten, mégpedig 1672-ben és 1678-ban, amikor Győr város esküdt szenátorairól, illetve esküdtpolgárokról vagy szenátorokról esik szó.70 A főbíró és az esküdtek feladata volt a város és a polgárok életével összefüggő ügyes-bajos dolgok, viták, perek intézése a város képviselete a káptalannál és a főkapitánynál, az új polgárok felvétele, a polgári közbiztonság fenntartása, a céhek vitáiban való igazságtétel, a várost illető vámok és adók beszedése, a szegényekről való gondoskodás, az árvák javainak kezelése gyám hiányában, a polgári lakosok közerkölcsének megóvása. A sokrétű tennivalók intézésére egyes megbízatások már a XVII. század elején elhatárolódtak, illetve kialakult az a gyakorlat, mely szerint egy-egy esküdt a bíró nevében eljárva annak személyes képviselőjeként, „ad hoc" megbízottként intézett bizonyos ügyeket. Az ilyen alkalmakkor eljáró személyt helyettes bíró (substitutus judex), másodbíró (viceiudex) vagy „bíró képebeli ember" elnevezéssel illették. Főként kereskedelmi egyezségek, kölcsönügyletek intézésekor, elszámolásakor került sor helyettes kijelölésére, de ilyen minőségben jártak el esküdtek azokon az ítélőszékeken, ahol a bíró személyesen volt érdekelve a perben. Természetesen helyettes bíró állt a város élén akkor is, ha a megválasztott főbíró hivatali ideje alatt meghalt, illetve amikor a város ügyeinek intézésére távol volt. 1603-ban Szabó Boldizsár esküdt, helyettes bíró képviselte polgári és katonai személyekkel együtt a várost Pécsi János komáromi polgár kölcsönügyleteinek rendezésénél.71 1618- ban Segesdy István „bíró-képe" ugyancsak adósság elszámolásánál működött közre.72 1624-ben Torkos Imre esküdt „a bíró képében" vizsgált ki egy kereskedő ellen hitvány dolgok árusítása miatt emelt panaszt.73 1630-ban Angrano Márton az egyik országos vásár alkalmával „a bíró képében" ítélkezett a város szabad68 Uo. 4. köt. 211. Debrecenben 1694-ig a külső tanács tagjait, attól kezdve az esküdteket nevezték szenátornak, illetve a testületet szenátusnak. KOMORÓCZY GYÖRGY: Debrecen város képviseleti rendszere a XVI-XVII. században. Tanulmányok a magyar helyi, i. m. 101. 69 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 1. köt. 153-154. 70 1672: GyEL GyKHL Lad. 13. Fasc. 37. No. 1675.; 1678: GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 750. sz. 71 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 364. 72 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 67. 73 Uo. 1. köt. 90. 152
