Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos zött. 1649 februárjában a város követeket küldött az országgyűlésre, panaszai előadására. Egyúttal levélben kérte több megye követeit, hogy támogassák a káptalannal és a német katonasággal szemben.60 A követek — Szakony János, és a jogtudó Czunkó Mihály volt vármegyei jegyző, illetve Horváth Gergely városi jegyző — 1649. április 19-én a pozsonyi káptalan előtt egyenesen „Győr szabad királyi város" követeiként tiltakoztak a sövegjártó céh királyi céh privilégiumai ellen.61 Ekkor már folyt a nádor döntésének előkészítése a város és földesura közötti vitában. A május 13-án keltezett oklevél szerint Pálffy Pál nádor elrendelte a felek között minden viszály megszüntetését. Megerősítette a győri polgárok vámmentességét az abdai hídon annak fejében, hogy a híd felét saját költségükön csináltatják; elismerte, hogy a város árumegállító jogának gyakorlásából származó jövedelem a várost illeti. A másik oldalon viszont kötelezte a várost a káptalannak járó köteles tisztelet és a járadékok megadására, s minden új szokás bevezetésének mellőzésére. A város esetleges reményei a szabad királyi városi rang elnyerésére — valójában mint teljesen alap nélküliek — szertefoszlottak. Eredményként a régi kiváltságok és szabadságok megerősítését könyvelhették el, ami elejét vehette a káptalan további jogfosztó törekvéseinek.62 Szakony János maga is többször viselte még a bírói föveget, de vitára soha többé nem került sor közte és a káptalan között. Működését mind több pénzügyi jellegű, a város pénzének felhasználásával, elszámolással kapcsolatos probléma árnyékolta be, így elsősorban esküdttársaival és a polgárokkal kellett szembenéznie.63 A bíróválasztások dolgában — ismereteink szerint — még egy alkalommal, 1678-ban fordult elő összetűzés. Ekkor a már nyolcadik éve bíró Szőnyi Márton ismételt megválasztását próbálta a káptalan megakadályozni. Szőnyi működése idején ugyanis ismét kiéleződött a káptalan és a város viszonya a vámoltatás, illetve a dézsmaszedés ügyében. A polgárok keményen ellenálltak ezeknek a törekvéseknek, miként nem mondtak le a végrendelkezés és a felvallások városi 60 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 224. sz. Győr város tanácsának levele Sáros vármegye országgyűlési követeihez. A győri káptalan országgyűlési követei, Bényi János nagyprépost és Berdóczy György őrkanonok a pozsonyi káptalan előtt tiltakoztak a város követküldése ellen. SNA PKHL Felvallási jegyzőkönyvek, 39. köt. 406. 61 Uo. 39. köt. 296. 62 A nádor ítéletlevele nyomtatott formában: GyEL GyKML Téka XVIII. No. 2877. A város vezetése is kedvezően értékelte a nádor döntését. Május 30-án Horváth Gergely nótárius tájékoztatta az ismét bíróvá választott Szakony Jánost arról, hogy járt a nádornál az ítélet szövegének kitudakolása és kiadásának sürgetése iránt. Minden kívánságot meghaladó módon az ítélet kimondta — írta Horváth —, hogy a káptalan tartozik a győri polgárokat régi szabadságaikban és kiváltságaikban megőrizni. Ezt egyelőre tartsák titokban, nehogy a káptalan tudomására jusson idő előtt. Kérte, hogy a nádor secretariusának küldjenek 100 forintot „fáradságainak" elismeréseként. GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 524. 63 1651-1652-ben főként Nagyfalvi Gergely váci püspök és győri nagyprépost által a városi ispitára hagyott 1000 tallérral kapcsolatban folytattak vizsgálatot Szakony ellen, aki hónapokon keresztül húzta-halasztotta az elszámolást. Végül nádori, illetve királyi parancsra teljesítette azt. GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 530.; GyEL GyKHL Téka VI. No. 25104., No. 25 187. sz.; GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1652.1/28. 150
