Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött sére csak katolikusok választhatók, ezért a szenátorok óvakodjanak a más vallá- súak jelölésétől, a polgárság pedig ezek megválasztásától.45 1639-ben egy vizsgálat során több tanú ugyancsak azt vallotta, hogy ha a káptalan nem akart protestánst elfogadni városbírónak, akkor a katolikus polgárokkal egyetértésben a második helyen végzett katolikus jelölt kapott bizalmat.46 Torkos István megválasztását ugyancsak evangélikus vallása miatt támadták meg a század közepén (az évet nem ismerjük pontosan), de a források szerint ekkor Torkos „kedvet keresett" (azaz megegyezésre jutott a káptalannal), s így végül megerősítették.47 Nem ismerjük a körülményeket, de tény, hogy 1649-ben Szombath Szabó Andrást ismét ellenvetés nélkül fogadták el a város első emberének. Miként 1678-ban a királyi paranccsal eltávolított Szőnyi Márton helyett ugyancsak elfogadták az abszolút szótöbbséggel megválasztott Nemes Györgyöt, igaz azzal a feltétellel, hogy a kormányszervek nem emelnek kifogást protestáns mivolta miatt. Úgy tűnik ezt nem sikerült elérni, mert 1679-ben királyi parancs tiltotta meg a protestánsok megválasztását. Ezek az esetek azt jelzik, hogy a protestáns vallás ugyan jelentős akadálya volt a megerősítésnek, de nem jelentett feltétlenül kizáró okot.48 Ismeretlen okból mellőzték 1626-ban Nagy Szabó János megválasztását (egy vallomás szerint illetlen beszéde miatt) és Egry Márton megerősítését feltehetően 1627-ben. Míg azonban Nagy Szabó helyére Szeghy Mihály került, Egry Mártont néhány nap múltán elfogadták és helybenhagyták.49 A káptalannal való szembenállás 1639 nyarán robbantott ki először nyílt ösz- szetűzést. A harmadik alkalommal megválasztott Segesdy Istvánt a földesúr nem fogadta el bírónak, mire a polgárok Eszterházy Miklós nádorhoz fordultak panaszukkal. A nádor megkeresésére a pozsonyi káptalan 1639 júniusában 29 győri és környékbeli végvári katonát, nemest és jobbágyot kérdezett ki a választási szabályokra vonatkozóan. Valamennyien azt vallották, hogy a város négy 45 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 249. « SNA PKHL Capsa 19. Fase. 4. No. 7. 47 CsPPL CsKHL Másolati könyvek. 7. köt. 166. No. 124. Az 1678. évi vizsgálat alkalmával többen Torkosról is úgy beszéltek, mint akit a káptalan nem erősített meg a bíróságban. Tény viszont, hogy Torkos István 1649-1665 között öt ízben volt főbíró. 48 BEDY VINCE: Adatok Győr város XVI. és XVII. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához. Győri Szemle, 4. 1934. 1-3. sz. 57. és CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 209. szerint Nemes György volt az első protestáns bíró. Szombath Szabó András és Torkos István azonban kétségkívül protestáns vallásúak voltak, s már korábban betöltötték a bírói széket, így megállapításuk korrekcióra szorul. 49 Nagy Szabó János elutasítását az indok megjelölése nélkül rögzítik a jegyzőkönyvek (1. köt. 163.). Az illetlen beszédet az 1678. évi tanúkihallgatásokkor említette az egyik tanú, mint indokot. Szavahihetőségét gyengíti, hogy 1626-ban mindössze 15 éves volt. Egry esetéről az 1648. évi vizsgálat alkalmával beszéltek a polgárok, konkrét okok megjelölése nélkül, de oly módon, mintha Egryt a káptalan végérvényesen elutasította volna. Bizonyos, hogy erre nem került sor, Egry Márton az esküt 1627. április 30-án letette. CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 209. a káptalani számadáskönyvek feljegyzései alapján még Horváth Pált is említi a visszautasított bírák között. Ennek azonban semmi más bizonyítéka nincsen, az 1648-as vizsgálatkor sem merült fel a neve. 147
