Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos jelölt közül szabadon választhatott.50 A nádor meghallgatta a város és a káptalan képviselőit, majd a város tanácsát engedelmességre, új választás tartására intette. Ezen Segesdy kivételével bárkit jelölhettek volna. 1639. július 31-én kelt a nádori leirat, augusztus 5-én viszont a polgárság ismét Segesdyt erősítette meg a főbíróságban. Úgy tűnik ekkor a káptalan is megnyugodott a választásban.51 Csak sejthetjük, hogy Segesdy esetében a káptalannal való összetűzés, a káptalan rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása vezetett az összecsapáshoz. Hivatali idejének lejárta után 1640 augusztusában ugyanis a káptalan őt maga elé idéztette és magyarázatot kívánt tőle, mint volt bírótól, protestáns vallású személyeknek a polgárság soraiba történt felvétele miatt.52 1647-ben azután egy újabb konfliktus túlnőtt a város határain, s az ország- gyűlés, illetve a nádor elé került döntésre. A nyílt viszály hátterében egyfelől a káptalannak a polgárok kiváltságai elleni mind erősebb támadása, főként a vámmentesség megnyirbálására irányuló törekvései, másfelől a polgárságnak a földesúri terhek további csökkentését, lazítását célzó szándékai állottak.53 Ebben az évben a város polgárai olyan bírót választottak Szakony János személyében, aki a korábbi években és 1644-1645-ös bírósága idején is kitűnt a káptalannal szemben tanúsított magatartásával. Mint a különböző ellene folytatott vizsgálatok irataiban olvasható, nem rejtette véka alá a káptalan tagjairól alkotott véleményét sem, és még inkább következetes volt a káptalan földesúri joghatóságának tagadásában, a város kiváltságainak következetes védelmében.54 A polgári közösségi tudat fejlődésének egyik fontos állomása volt már első hivatali működése idején, hogy a fegyveres őrszolgálatot teljesítő újvárosi polgárok számára 50 SNA PKHL Capsa 19. Fase. 4. No. 7. Ez alkalommal a város panaszolta azt is, hogy a káptalan nincsen megelégedve a bíróválasztás alkalmával teljesített ún. Szent György-napi ebéd pénzbeni megváltásával, ami 1613 óta 100 forint volt, illetve jogtalanul kisajátítja a piaci helypénzt és fűbért. 51 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 327. 52 Uo. Győr város magánokiratai. 99. sz. 53 A káptalannak és a városi tanácsnak a nádor elé terjesztett panaszai, az ennek nyomán tartott tanúkihallgatások iratai 1635-től fokozatosan jelzik a feszültséget, amely a földesúr és a polgárság között alakult. Az erre vonatkozó iratok elsősorban a káptalan magánlevéltárának iratai között találhatók. 54 Szakony János 1626-ban tűnik fel a forrásokban, amikor még „ifjú"-nak nevezik. Felesége a város olasz eredetű, nemespolgár kereskedő családjából származó Angrano Erzsébet, akinek révén rokoni kapcsolatba került a város és a megye szűkebb vezető rétegével. Egyházellenes, papellenes kijelentései miatt 1640-ben a káptalani úriszék, majd a püspöki szentszék elé idézték. Utóbbi nyilvános megszégyenítésre, kalodára ítélte. 1641-ben bírójelölt, 1644/1645-ben főbíró. Ettől kezdve a polgárság érdekeinek következetes képviselője a káptalannal szemben. Időközben nemesi armálist nyert. 1652-ben Buzgó Györggyel közösen nádori adományként kapták a mindkét ágon kihalt Esztergethői család birtokát, Esztergető-pusztát. 1669-ben egy megyei összeírásban, mint sóval és borssal kereskedő személy szerepel. 1672-ben már nem élt, ekkor özvegyét említik. 1626: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 260.; 1640: GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 99. sz. 1652: GyEL GyKHL Lad. 24. Fase. 1. No. 420.; 1672: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 12. köt. 937. 148
