Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Gecsényi Lajos A kifelé jogilag egységessé — azaz magánföldesúri jellegűvé — vált városi szerkezeten belül is megmaradt azonban számos, a fejlődést gátló különbség az egyes földesurak városrészei között. A széttagoltságot tükrözi a püspök és káptalan között 1519 nyarán született megegyezés, amely kisebb — a városon belüli — határviták rendezése mellett rögzítette a kereskedelmi ügyleteknél használatos mértékegységeket, ám nem a fejlődés irányának megfelelő egységes mérték- egységben, hanem külön-külön a püspöki, illetve a káptalani városban. Peres ügyekben megerősítette mindkét városrész polgárai felett saját földesúri officiálisaik bíráskodási jogát.90 Ezzel szemben pozitív előrelépés volt az az 1523- as megállapodás, amely a mindkét városrészben élő szabó-, posztónyíró legények számára közös céhes társulást hozott létre.91 Sajátos módon a további városfejlődés szempontjából tetemes hátrányt jelentő földesúri széttagoltságot a XVI. század Mohács utáni éveiben nem a belső gazdasági-társadalmi mozgások szüntetik meg, hanem egy külső tényező, nevezetesen a város átalakulása a királyi Magyarország egyik legjelentősebb nyugati végvárává. A végvár kiépítése során a káptalani város körül emelt erődítmények határain kívül eső városrészek, templomok megsemmisültek. Az 1530- as és '40-es években a forrásokban még rendszeresen szerepelnek a külső városrészek lakosai: „in platea Sancti Benedicti Abbatis parochialis ecclesiae" (1540), „de platea Kerthesszer" (1540), „in oppido Kyralfewlde" (1543), „in platea S. Dominici conf." (1550), „in platea Zombatwcza" (1553). 1592-ben Királyfölde helyén már csak üres szántóföldek terültek el, melyeket a végvári katonák használtak.92 Lakosaik, akiket már az 1529-es török hadjárat is jelentősen megritkított, a falak mögé húzódtak. Győrben ezzel megszűnt a Héderváryak birtoka, a püspöki városrészben pedig — amely a belső városra korlátozódott — a püspöki palotából kiszorult egyházfő hatalma névlegessé vált. Közel két évszázadon át a Káptalandombon fekvő polgárházak adásvételénél minden esetben megjegyzik „in fundo episcopali", ám ez nem egyéb formalitásnál. A városnak egyetlen földesura maradt valójában — a káptalan, amely a tényleges hatalmon kénytelen-kelletlen a királyi vár főkapitányaival osztozkodott.93 9° GyEL GyKML Cimelio-téka VI. No. 246. 91 Az 1523. évi oklevél jelentőségéről BEDY VINCE: A 16. és 17. századi győri kalendás egyesületek. Győri Szemle, 1. (1930) 92 GyEL PL. Capsa Y. Fasc. 2. No. 1. Urbárium. 93 Az 1526 utáni viszonyokról ld.: GECSÉNYI LAJOS: Győr városa 1526 után. Arrabona, 18. Győr, 1976. 195-221. 132
