Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek) külön utcába tömörülve. Több esetben említik a szabókat és posztónyírókat, legényeik 1523-ban történő céhes társulása az első oklevelesen ismert céhes egyesülés a városban. 1471-ben Walpek János szabó és posztónyíró káptalani városi lakos kőházát (amelyben egyebek mellett egy szobáról, egy kicsiny kamráról, 10 hordót befogadó pincerészről, 3 lóra alkalmas istállóról van szó) 200 forintért zálogosította el Tamás kanonoknak. Más oklevelek szerint János szabó nagyobb mennyiségű posztót vett át a kanonoktól.82 1482-ben Péter kovács, János és Mihály asztalosok tanúsítják, hogy Leonhard „pictor" a Szent István-templommal szemben fekvő telkét kő- és faépületekkel együtt Soklósi („parvus") Ambrus várnagynak eladta 250 aranyforintért.83 Ugyanezen házat hét év múltán óvári Lavl András budai polgár Nagylucsei Dóczi Orbán püspöknek és kincstartónak adta tovább 100 aranyért.84 A mezőgazdasági termékek sorában jelentős helyet foglalt el a szarvasmarha, melyet részben a Győr környéki síkságról, nagyobb számban pedig az alföldi és kelet-magyarországi területről hajtottak fel. 1466-ban a hecei legelőn a Wracs család birtokán 1000 aranyforintot érő 250 ökör legelt, közülük hajtottak el a Héderváry-jobbágyok kettőt.85 1509-ben Sáfár István a káptalani város lakosa 190 forintról állított ki kötelezvényt olyan ökrökért, melyeket a hejkedi és városhelyi jobbágyoktól vásárolt.86 1524-ben az óvári vásárra ökröket hajtó Győr környéki lakosokat tartóztattak fel Héderváry István familiárisai.87 Az egyes városrészek közül a káptalani város mint közösség funkcionálására két adatot találtunk. Ezek szerint 1477-ben egy peres ügyben a káptalan oldalán — királyi parancsra — a város bírája és esküdtjei jártak el a már említett Walpek János örökösei és Tamás kanonok közötti zálogügyben.88 1516-ban ugyancsak királyi mandátumra a város bírája és 6 esküdtje folytatott le vizsgálatot és hozott ítéletet egy városi polgár végrendeletének csalárd végrehajtása ügyében.89 Általában jellemző volt a XVI. század '30-as éveiben is, amikor már folyamatossá válnak a városra vonatkozó adatsorok, hogy jogi ügyekben a káptalan járt el és a városi bíró, valamint az esküdtek jogköre a szorosan vett városi életet érintő kérdésekre korlátozódott. Valamennyi városrész lakosai évente két alkalommal egyenként fizették telkeik és házaik után az adót, megadták a gabona- és báránytizedet, kilencedet, szükség esetén fuvarozási kötelezettséggel tartoztak. Javaik örökös hiányában a földesúrra maradtak. Bíráikat a káptalan által kijelölt személyek közül választhatták. 82 EPL EKHL Capsa 67. Fase. 2. No. 20. 83 MOL DL 18 716. 84 MOL DL19 533. 85 Héderváry oki. I. köt. 317-319. 249. sz. 86 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/DL köt.8. 87 GyMSM GyL Középkori oklevélgyűjtemény. 163. sz. 88 EPL EKHL Capsa 48. Fase. 1. No. 4. 89 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. köt. 10. 131
