Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Gecsényi Lajos A káptalani város plébániája a már említett Szent István vértanú egyháza, amely a vártól keletre feküdt. Első említése a körülötte fekvő várossal a már idézett 1412. évi adat. A XV. század végén már több utca bukkan fel külön névvel jelölten is. így 1490-ben Alföldi Bálint vagyonos kereskedő végrendeletében 3 házról tesz említést. Közülük kettő a vár előtti téren (piactér), egy pedig „in Deutscher gasse" található.65 A Német utca a következő fél évszázadban többször előforduló név. 1509-ben Sáfár István, aki „in piatea Vargauttcza" lakott, állított ki adóslevelet.66 1525-ben a templom melletti utcát nevezik meg „vicus Zenth Istwan wczaya"-nak, ahol éppen Héderváry István vásárolt házat.67 A káptalani városrészben említik ugyancsak a Szent Benedek-templomot, melynek plébánosát 1417-ből ismerjük. Szerény jövedelmű egyházát ekkor akarta jövedelmezőbbre cserélni.68 A templom helyét ekkor nem tudjuk meghatározni, 1450-ben azonban az iratok egyértelműen a káptalani városba helyezik. („Joannes plebanus ecclesiae nostrae beati Benedicti Abatis in civitate nostra constructae.")69 1518-ban a templom körül fekvő települést önálló városrészként írják össze a káptalan földesurasága alatt.70 1519-ben ugyancsak a káptalani városhoz számítják, tehát a káptalani városhoz való fogalmi kötődés bizonyos. Ugyanakkor a település bíráját többször említik a káptalani számadáskönyvek, amint elszámol a jobbágyok adójával. 1538-ban az egyházhoz tartozó hívek közössége — „communitas de parochia beati Benedicti Abbatis de Jaurino" — a templom egy elpusztult csanaki szőlőjét adta bérbe. 1500-ban „platea Sancti Benedicti alias Pansawccza" néven jelölik.71 A Pánzsa patakra történő utalás ugyancsak azt jelezheti, hogy a várostól távolabb helyezkedett el. Éppen önálló községi szervezete és földrajzi elkülönülése vetik fel azt a feltevést, amely szerint elképzelhető, hogy a templom és környéke egykor a királyi külső városban állt, és csak a XV. században került a káptalani városhoz, elsősorban fogalmi kötődés, azaz az azonos földesúr révén és nem földrajzi csatlakozással. Királyfölde Héderváry részén a mindössze két alkalommal (1440, 1448) felbukkanó Szent Gotthárd-templom található.72 Ugyanott — több utalás szerint a püspöki birtokon — létezett a dominikánus kolostor és templom, amely nemcsak a királyi külső város, ill. Királyfölde, de több adat szerint is az egész város egyik társadalmi és szellemi központja lehetett. A Szent Adalbert prépostságról elnevezett település magva maga a prépostsági templom. A mai Győrhöz viszonyított fekvését — csakúgy, mint a Szent István-templom kivételével valameny65 Sopron szabad királyi város története. Szerk.: HÁZI JENŐ. II/l. köt. Sopron, 1930. 233-235.46. sz. 66 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. köt. 8. 67 Héderváry oki. I. köt. 592-594. 410. sz. 68 XV. századi pápák oklevelei, i. m. 48.10. sz. 69 MÓL DL 14 338. 70 GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. 1. d. Dikális összeírások. 1518. 71 GyEL GyKML Cimelio-téka VI. No. 246 (másolat). 72 BEDY V.: Győr katolikus, i. m. 44. 128
