Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek) Maguk az 1440 és 1447 között történt események is bizonyos pontosítást kívánnak. 1441 októberében Erzsébet királyné Pakomereczi Czeczko Henriknek, győri kapitányának 7500 aranyforintról állít ki kötelezvényt az ő és zsoldosai által Győrött és környékén teljesített szolgálatokért.61 1443 májusában Jóst von Cwssa, Farkas László és Koller Péter a győri vár főemberei. Az ő kapitányságuk idején került a vár és a város Frigyes császár „kezére" 3000 aranyforint fejében, amit a császár Erzsébet királyné adósságából magára vállalt.62 Ámbár az is bizonyos, hogy a győri kapitányok 1446-1447-ben is a püspökséget kormányzó Frangepán Zsigmond grófot, Frigyes hívét vallják uruknak.63 1447. május 13-án még Leonhard Waldner „pergoff zu Rab" (Burggraf) intézett levelet ura, Zsigmond gróf nevében a pozsonyi városi tanácshoz.64 Nem kétséges természetesen, hogy bármikor is kerültek a királyi város területei magánföldesúri kézre, a város egészének fejlődésére ez jelentősen káros következményekkel járt. Ez még akkor is így volt, ha a kortársak szemében Győr továbbra is „civitas"-nak számított és nem „oppidum"-nak, ha a királyi város polgárai kiváltságainak egy részét (pl. a vámmentességet) továbbra is élvezhették a lakosok. A kérdés súlya különösen élesen vetődött fel a XVI-XVII. században, amikor a királyi vár katonai hatóságai mellett a káptalan, sőt olykor a püspök is igényt tartottak a város feletti joghatóság érvényesítésére, a győri polgárok feletti hatalomra. A királyi város által 1271-ben elnyert fehérvári jog emléke azonban éppen a XVII. század első felében támad fel legerősebben, mint a polgárság erkölcsi bázisa a káptalan ellen vívott harcban. Az 1447-es visszaváltással stabilizálódtak azok a viszonyok, amelyek az előző öt évtized folyamán újonnan kialakultak. Az „eltűnt" királyi város helyén a püspök és a Héderváryak birtokai, mellettük pedig a káptalani város, mint a későbbi évszázadokban Győr fejlődésének mindinkább meghatározó tényezője találhatók. Érdemes egy pillantást vetni ezzel kapcsolatban a városrészek központját alkotó plébániatemplomok sorsára is. A XV. század második felében ezek: a Székesegyház, a Szent István vértanú, a Szent Benedek, a Szent Gotthard, a Szent Adalbert templomok, a dominikánus templom és rendház, végül a Szent Lázár templom. A káptalani városban állt ezen felül a ferencesek Szent Erzsébet- klastroma. 61 teleki J.: i. m. X. köt. 109-110. 49. sz. 62 Farkas Lászlóról: MÁLYUSZ ELEMÉR: Budai Farkas László. Tanulmányok Budapest múltjáról, XV. Bp., 1963.153-186. 63 1446. április 16. Rab. AMB PVL Missiles. No. 2099. „Nicolaus Sankobetz und Czamlo Hawptlewt zu Rab" a püspökről mint „unser Herrn Gnaden" írnak. 1446. április 25. „Sigmund de Frankapan, Vegla Modrusch etc. groff und Verweser des pistumbs ze Rab" Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, i. m. Abt. II Bd. 2. 3150. sz. Ennek fényében Hunyadi Jánosnak a IV. Jenő pápához írt III. Frigyes elleni panaszlevelében foglaltak a győri székesegyház környékének beépítéséről istállókkal és bódékkal, Frangepánra és embereire vonatkoznak. 64 AMB PVL Missiles. No. 2221. 127
