Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Győr középkori hely raj zárói (Adatok és kérdőjelek) valamennyi külső városi birtokrészt — Királyföldén, a Szombatpiacon és a Kertesszeren — a püspöki belső várossal helyrajzilag szembe állítva jelölték a külső városban levőnek. Az egykori királyi külső város feletti osztozkodást jelezheti a vásárok és hetipiacok vámjövedelme ügyében Csupor Demeter püspök és Héderváry Pál között 1469-ben és 1470-ben folyt pereskedés. A püspök Héderváry panasza szerint minden jövedelemre igényt tart, holott a bevételek bizonyos része őt illetné „a constitucione episcopatus".52 1455-ben a Győrön áthaladó bécs-budai út mentén levő vám jövedelmén a Héderváry család a pilisi és zirci apátságokkal osztozott.53 A vár és püspökség viszonyát illetően az 1403-as Zsigmond elleni lázadás leverését követő események nyújtanak támpontot. Az összeesküvőkhöz csatlakozott Héderváry János püspöktől a várat és a püspöki jószágokat Stibor vajda foglalta el, majd azt Garai János kezébe adta át.54 1405 táján még Gersei Pethő János a kapitánya, de az általános királyi kegyelmi levél értelmében a püspök hamarosan visszakapta.55 Bizonyára nem lehet véletlen, hogy a század első évtizedétől kezdve Győr vármegye ispánja, ill. alispánja nem a győri vár várnagyi tisztségét viseli, hanem a Komárom megyében fekvő gesztesi királyi várét.56 1440 májusában, amikor Erzsébet királyné az újszülött László királlyal Székesfehérvárott tartózkodott, a továbbutazásra két lehetőség merült fel: Veszprém és Győr. A királyné kíséretében levő főurak Győr mellett döntöttek. „Az urak ekkor beszéltek a győri püspökkel, aki beleegyezett, hogy természetes urát és úrnőjét beereszti" (ti. a várba) — írja a királyné komornája, Kottaner Jánosné naplójában. A megérkezés után — így a napló — vita volt, hogy ki hol legyen elszállásolva: a várban, a belvárosban vagy a külvárosban. A vár (Schloss) Kottanerné leírásában kétségkívül a püspöki lakótorony és a vele kapcsolatos épületek. „Végül is a püspök beengedte a várba a nemes családot és vele néhány grófot és urat. Egy kis hidacskát engedtek le előttem, azon sietve át kellett mennünk, ezt utána rögtön felhúzták" — folytatja.57 Az általa használt értelmezésnek megfelelően a belső város minden bizonynyal a mai Káptalandombbal, a külső város pedig az azon kívüli területtel volt azonos. A napló megfogalmazása egyértelműen jelzi, hogy a győri vár és a belső 52 Héderváry oki. I. köt. 353-354. 268. sz. 53 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Red: LAMPEL, Josef. Abt. II Bd. 2. Wien, 1917.360. 8. sz. 54 VILLÁNYI Sz.: Győr vár és város, i. m. 9. és TELEKI JÓZSEF: Hunyadiak kora Magyarországon. X. köt. Pest, 1853. 561-562.274. sz. 55 Villányi Sz.: Győr vár és város, i. m. 9. és ZsO II. köt. 392. 7788. sz. Ezen oklevél szerint Gersei Pethő János „dum castrum Jauriense tenuisset" a káptalan alattvalóját Bertalan ácsot magához költöztette, feleségét és fiát bebörtönöztette. Emiatt háza és szőlei pusztulásnak indultak. Gersei Pethő tehát rendelkezett a győri várral (a belső város), sőt beavatkozott a káptalani város életébe is. 56 Engel PÁL: A királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban (1387-1437) Bp., 1977.177. 57 Kiadta Mollay Károly magyar fordításban a Soproni Szemlében: Mollay KÁROLY: Kottaner Jánosné emlékirata. (A legrégibb német női memoár) (1439-1440.), Soproni Szemle, 19. (1965) 3. sz. Az idézett szöveg a 325. oldalon. 125