Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Gecsényi Lajos oklevelesen ismert győri Duna menti birtok nem látszik azonosnak a XV. században felbukkant külső városi vagy királyföldi birtokkal. Ha ez igaz, akkor pedig Királyfölde, melynek neve kézenfekvőén adódik az egykori királyi város jellegéből, csak a kettős szerkezetű (belső és külső) királyi város magánföldesúri kézre kerülésével egy időben, mint annak egyik alkotóeleme juthatott a Héderváry család kezére.46 A Héderváryak külső városi jobbágyainak első ismert említése pedig mint idéztük: 1420. Az eladományozás tehát ez időpont előtt, de semmi esetre sem utána következett be. Nem érdektelen adalék, ami viszont további problémákat támaszthat, hogy 1443 után a Héderváry család több ügyében rendre felbukkan a Győr megyei birtokok sorában a „Gyewr" (1518: „Gher") nevű birtokrész. A XIII. században használt, majd az okleveléből eltűnt városnév talán éppen a Duna menti Héderváry birtokrész korai kialakulására utal. A teljes képhez hozzátartozik azonban a püspöknek, mint győri magánföl- desúrnak a jelenléte is, melyről eddig nem szóltunk. Noha az 1271. évi oklevél említ Győrött püspöki alattvalókat és a várban levő lakótorony, valamint a székesegyház minden bizonnyal püspöki területen állt, a városon belül a püspök tulajdonát képező városrésszel a XV. századig nem találkozunk. A püspöki város első ismert előfordulására Ráth Károly nyomán Villányi Szaniszló idéz egy azóta elveszett káptalani oklevelet 1449-ből.47 Bővebb információink azonban erről nincsenek. 1474-ből ismerünk viszont olyan forrást, amelyben Zsigmond asztalos a püspöki belsőváros polgára („de interiori civitate Episcopali Jauriense") egy ugyanott levő telkét eladta egy káptalani városi lakosnak.48 1480- ban az „in civitate Episcopali Jauriensi" tartott piacról szólnak.49 1485-ben pedig tovább bővül a kép, amikor nemes Miletinczy Márton („de exteriori Civitate Episcopali Jauriense") végrendeletéről olvasunk.50 A tekintélyes nemesúr (4 familiárisa is vallomást tesz a végrendelet körüli vizsgálat során) házát, nyúli szőlejét, egy halastavát, ökreit, teheneit, lovait, készpénzét, arany- és ezüsttárgyait hagyományozza a székesegyház Szent Kereszt-oltárára és ismerőseire. Az oklevél szerint a végrendelkezésnél jelen volt Benedek testvér a Királyfölde mezővárosban levő dominikánus kolostorból. Az ún. püspöki külső város tehát nem azonos Királyföldével, hiszen így értelmetlen volna a két fogalom egy helyütt történő szerepeltetése. 1522-ből és 1543-ból viszont tudjuk, hogy Királyföldén a Héderváryak mellett a püspök is jelentős területtel rendelkezett.51 Miután az 1552-es oklevél és más adatok (káptalani felvallási jegyzőkönyvek) szerint a püspöknek voltak jobbágyai a Szombatpiacon is, így felmerülhet a püspöki külső városnak, mint összefoglaló elnevezésnek a használata. Ebben az esetben 46 Uo. I. köt. 399.298. sz. 47 Villanyi Sz.: Győr vár és város, i. m. 10. 48 GyEL GyKML Cimelio-téka VIII. No. 527. 49 Héderváry oki. I. köt. 425. 317. sz. 50 MÓL DL 48 480. 51 1522: VILLÁNYI Sz.: Győr vár és város, i. m. 14. 124
