Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)

Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)

tokrészt említik.36 1403-ban viszont a család újabb adományhoz jut a magvaszakadt Őrsi István néhány birtokával, aki Kanizsai János esztergomi érsek oldalán a lázadókhoz csatlakozott. A birtokok sorában, melyet Héderváry (III.) Miklós nyert el, szerepel egy győri mészárszék.37

A Héderváry birtokrész földrajzi meghatározásában 1420-tól újabb szakasz kezdődik. Héderváry György királyi főlovászmester és felesége Rozgonyi Ilona „in exteriori civitate" lakó jobbágyai követtek el hatalmaskodást a csornai prépost baráti birtokán.38 Ettől kezdve a Héderváryak egyik győri birtoka minden esetben tévedhetetlenül köthető a külső városrészhez, amely 1448-tól önállóan Királyfölde néven bukkan fel. 1465-ben így jelölik: „ad exteriorem civitatem Jauriensem Kyralfelde vocatam".39

Igen lényeges momentuma az átalakulásnak, hogy 1417 decemberében Héderváry (III.) Miklós fia Lőrinc udvari vitéz, a későbbi nádor, annak a dominikánus kolostornak a temetőjében alapít kápolnát, amely minden adat szerint a külső városban vagy másként Királyföldén — esetleg Héderváry püspöki birtokon — állt.40 1448-ban Etrekarcsai András fia Balázs, örökös híján 5 királyföldi telkét, amelyeket Héderváry Györgytől kapott végrendeletileg, György fiaira, Lászlóra és Pálra hagyta.41 1465-ben Héderváry Pálnak egy nádori idézést a királyföldi bíró, bizonyos Babothy Tamás házába kézbesítettek.42 Egy évvel később Héderváry királyföldi jobbágyai a szomszédos hecei legelőről szénát lopnak, ökröket hajtanak el. Ez alkalommal Királyfölde neve mellett az „oppidum" jelzővel találkozunk, ahonnan 86 személy vett részt a hatalmaskodásban.43 1475- ben ismét említik viszont a Duna mentén fekvő birtokrészt.44

Azonos-e a XIV. században a Héderváry család kezén levő terület a XV. századtól előforduló Királyföldével, vagy külső várossal? A válasz az egyik kulcsa lehet a királyi város eladományozási körülményeinek és időpontjának tisztázásához.

Egy 1478. szeptember 24-én a pozsonyi káptalan előtt kelt oklevél, amely Héderváry Ozsvát tiltakozását rögzíti Héderváry Pál birtokainak leányági elidegenítése miatt, igen érdekes következtetést sugall a fent keresett válaszhoz. A felsorolt birtokok között ugyanis együtt szerepel „Királyfölde" és egy „Dunamelléke in Jaurino" megnevezésű terület.45 Ennek alapján az 1367 óta

36 Uo. I. köt. 106. 98. sz.

37 Uo. I. köt. 119-120.110. sz.

33 Uo. II. köt. 351.349. sz.

33 1448: Uo. I. köt. 262-264.193. sz.; 1465: Uo. I. köt. 311.244. sz.

40 Egy 1485-ben kelt oklevél (MÓL DL 48 480) szerint „in Claustro Sancti Dominici confessoris in opido Kyralfeldw vocato fundato" megjelöléssel szerepel egy szerzetes. A kápolnáról: XV. századi pápák oklevelei. I. köt. V. Márton pápa (1417-1431) Kiad.: LUKCSICS JÓZSEF. Bp., 1931.48.13. sz.

41 Héderváry oki. I. köt. 262-264.198. sz.

42 Uo. I. köt. 311.244. sz.

43 Uo. I. köt. 317-319. 249. sz. és II. köt. 373.396. sz.

44 Uo. I. köt. 399.298. sz.

43 Uo. I. köt. 416-417.310. sz.

123