Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek) A királyi város két alkotóeleme a várban („intra castrum") helyet kapott hospesek és a váron kívül („extra castrum") vagy másként külső városban („in exteriori civitate") élő egykori királyi népek, várnépek közössége. A vár, a castrum helyhez kötése során — a csekély számú adat miatt — a helytörténetírásban különböző vélemények alakultak ki. Villányi a castrumot az általa külső várnak nevezett mai Káptalandombbal azonosította. A későbbi kutatók közül viszont többen a XVI. század második felének Győr-képét vetítették vissza a középkorba és az egész váraljai városrészt, a káptalani várost a castrum fogalma alá vonták. Fügedi Erik 1971-ben megjelent tanulmányában más városok analógiája alapján megnyugtatóan azonosította a mai Káptalandombot a várral, a castrummal. Ezt fogadjuk el mi is és így használjuk a továbbiakban.5 Az 1271-es oklevélben felsorolt, a nem királyi joghatóság alá tartozó Szent Adalbert-i és johannita jobbágyok a jelek szerint nem integrálódtak a városi szervezetbe. Legalábbis erre utal, hogy 1363-ban egy nyúli szőlő körüli peres ügyben Bertalan és Jakab, mint a Szent Adalbert faluból származó vendégek („hospites de villa Sancti Adalberti martyris") szerepelnek.6 A Szent Adalbert plébániaegyház körül fekvő települést még a XVI. század elején is mint Győrtől független települést írták össze.7 Nincsen viszont olyan adatunk, amely az 1271. évi privilégiumban említett püspöki alattvalók győri létezéséről tudósítana. A királyi és káptalani város kettősségét erősítette a piactartás lehetőségének bővítése. A már korábban is létezett szombati piac mellé, melynek vámját a rendelkezés az ispánnak tartotta fenn, a király egy új piac létrehozását is engedélyezte, mégpedig a város joghatósága alatt. A piactartással kapcsolatos adatok számbavétele alapján úgy tűnik, hogy a szombati piac (az 1271. évi oklevél szerint a váralján) azonos a XVI. század kezdetén többször előforduló „Szombatpyacz" területével, amely az eredetileg királyi külső városrészben keresendő, de közel a káptalani városhoz, a Héderváry-birtokhoz, valamint a Szent Domonkos kolostorhoz.8 1419-ben a szombati piacot egyszerűen „in civitate exteriore episcopali", azaz a püspöki külvárosban jelölik.9 A „külvárosi helyszín logikusan következik a földrajzi viszonyokból, hiszen a zsúfolt, szűk városban nehezen képzelhető el jelentősebb piactartás. A terület feletti XV. századi joghatóság kérdésére a későbbiekben még visszatérünk. Az újonnan engedélyezett és az 1271. évi oklevél által a várba helyezett piac létére adatunk nin5 FÜGEDI ERIK: Győr városának 1271. évi kiváltságlevele. Győr. Várostörténeti tanulmányok, i. m. 109- 117. 6 GyMSM GyL Középkori oklevélgyűjtemény. 281. sz. Hivatkozik rá CsÁNKI Dezső: Magyarország történeti fildrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1890-1913. III. köt. 541. Az 1271-es oklevél egyébként kifejezetten csak a hospesek áttelepítéséről beszél. Lengyel Alfréd idézett munkájában viszont már a „Királyfölde" teljes elnéptelenedéséről és későbbi újratelepítéséről ír. 7 GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. 1. d. Dikális összeírások. 1518. 8 A Szombatpyacz területére mint püspöki birtokra Villányi idéz egy oklevelet 1522-ből. VILLÁNYI Sz.: Győr vár és város, i. m. 14. 9 1419: MÓL DL 48 944. 1840: A Héderváry család oklevéltára. Közli: RADVÁNSZKY BÉLA-ZÁVODSZKY Levente. Bp., 1909-1922. (= Héderváry oki.) I. köt. 317. sz. 117
