Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Gecsényi Lajos csen. Természetesen elképzelhető, hogy ilyen a királyi város közel 150 éves fennállása alatt működött anélkül, hogy írásos emléke fennmaradt volna. Kétségkívül önálló piaca volt azonban a káptalani városnak, amelyet ugyancsak 1419-ben és 1480-ban, illetve 1522-ben említenek, minden esetben pénteki napon. Az 1522-es adat pontos megjelölést is ad: „theatrum seu forum commune arc liberum Civitatis Jauriensis" néven, minden bizonnyal a mai Széchenyi téren.10 A két piac azonosságát azonos időben és azonos helyen egyszerre történő előfordulásuk zárja ki. A káptalan vásártartási jogát 1393-ban említik először („nundina in civitate capitulari Jauriense"), amikor a bíráskodó prépost szolgáját megölték.11 A vásár a későbbi századokban is egyike a győri vásároknak. A királyi hatalom alatt kialakult városról 1271 és 1394 között jelenlegi ismereteink szerint 16 oklevél szól folyamatos időközökben, közöttük 6 a királyi város tanácsának saját kiadványa. Nemcsak időben, de jelentőségében is első III. Endre oklevele (1295), melyben megerősíti az eredeti kiváltságlevelet, amire több alkalommal nem is került sor. Külön figyelmet érdemel ugyancsak — mivel visszautal a negyedszázaddal korábbi helyzetre — az az 1299-ben kelt káptalani oklevél, amely szerint Ivánka, a túród monostor prépostja és János bíró („judex regalium civium de Castro Jauriensi") esküdttársaival egyetemben megállapodtak, hogy a királyi polgárok „nogmeger" nevű földjét — régi határai között, minden haszonvétellel és meg- művelten — átengedik a monostornak.12 Ilyen nevű terület azonban nem szerepel a királyi polgároknak 1271-ben adományozott földek között. Azonosítása a csallóközi Nagymegyer helységgel volna elképzelhető, ám csakis részletes ösz- szevetés alapján.13 Mindenesetre a birtoklás maga utal arra, hogy a győriek kezdetben több helyütt rendelkeztek földbirtokkal.14 A királyi város lakóinak foglalkozására a gyér adatok csupán egyetlen esetben utalnak konkrétan: 1391-ben Barbati András fia Illés királyi polgár mészárszékéről olvashatunk.15 Nagy Lajos király 1361-ben keltezett parancsában az áruikkal kereskedő győri királyi polgárok számára biztosított bizonyos bíráskodási kiváltságokat, amikor elrendelte, hogy adósságaik és az általuk bárhol elkövetett bűncselekmények ügyében csak saját városi bíróságuk előtt (fellebbe10 Vö. az előző jegyzetet és MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. köt. 84. 11 Zsigmondkori Oklevéltár (= ZsO). Összeáll.: MÁLYUSZ ELEMÉR. I. köt. Bp., 1951. 328. 2979. sz. 12 Hazai Okmánytár (= HO) I-V. köt.: Kiad.: Nagy Imre-Paur Iván-Ráth Károly-Véghely Dezső. Győr, 1865-1873; VI-VIII. köt. Kiad.: IPOLYI ARNOLD-NAGYIMRE-VÉGHELY Dezső. Bp., 1876-1891. VII. köt. 285. 239. sz. 13 Püspöki Nagy Péter történész szíves baráti közlése szerint (1982 márciusa) Nagymegyer a középkorban valóban a turóci monostor birtoka volt. Információját ezúton is hálásan köszönöm. 14 Ilyenként említ az 1271. évi kiváltságlevél is több területet. Az itt olvasható egyik adománybirtok az azonosíthatatlan zerpheli (?) monostor földje. 15 GyEL GyKML Téka XIX. No. 3000 (másolat). 118
