Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött Dr. Kovács Pál halálának ötvenedik évfordulóján Kovács Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság alakult Győrött. Sajnos e Társaságnak nem maradt fenn az irattári anyaga s így csak a rokon szervekhez küldött meghívóikból és a sajtóból ismerhetjük meg működését. Az 1930-ban induló Győri Szemle több tanulmányban is foglalkozott dr. Kovács Pál irodalmi, olvasóegyleti és orvosi tevékenységével. Győr városa a felszabadulás után is tisztelettel adózott a jeles személy emlékének, akiről 1946-ban népi kollégiumot neveztek el, és az 1960-as években a TIT által szervezett s nagyon értékes munkát végző szabadegyetem viselte nevét. Dr. Kovács Pál irodalmi tevékenysége egy szakaszának, s ezen belül is meghatározott műfajoknak első szocialista irodalomtörténeti szempontok szerinti elemzésére és értékelésére Hegedűs Andrásnak Győr irodalmi örökségéből című, 1960-ban megjelent munkájában került sor. Az e kötetben szereplő Petőfi és a győri Hazánk című tanulmány dr. Kovács Pál reformkori elbeszélő és novella-írói, valamint szerkesztői tevékenységét is bemutatja. Hegedűs András kiemeli Kovács Pálnak a haladó köznemest ábrázoló, s azzal rokonszenvedő irodalmi munkáit, melyek jelentősek voltak a reformeszmék, és az azokat hordozó köznemesség népszerűsítése szempontjából. A szerző kitűnő elemzését adja az említett irodalmi munkásságnak, melynek a konklúziója tűnik kissé túlzottnak. A Petőfi-mércével dolgozó Hegedűs András a „reformkor szegény, népszerű, de korán hatástalanná vált”10 írójának minősíti Kovács Pált. Úgy érzem, hogy a korai hatástalanság megállapítás nem helytálló, hiszen dr. Kovács Pál még nagyon hosszú ideig népszerű és olvasott író maradt. Dr. Kovács Pál irodalmi és irodalomszervező tevékenységéről az utóbbi évtizedekben megjelent országos irodalom- és sajtótörténeti munkák is foglalkoztak. Ezek közül kiemelendő Szalay Károlynak A Magyar szatíra szfz éve című kötete, mely szerény terjedelemben ugyan, de elismeréssel szól Kovács Pál vígjátékairól, víg elbeszélő tevékenységéről. Napjainkban jelent meg a Műhely című folyóiratban Kálmán Gyulának Kovács Pál emlékezete című tanulmánya, s a szülőfalu adott ki egy füzetet szülöttjéről. E nagyvonalúan ismertetett s többnyire győri vonatkozású irodalom alapján elmondhatjuk, hogy megfelelő anyaggal rendelkezünk dr. Kovács Pál életművének korszerű megírásához, melyhez azonban még hosszú távú kutatásra van szükség. A fentiek figyelembevételével a rendelkezésemre álló könyvészeti, sajtóanyag, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban őrzött hagyaték és a levéltári források felhasználásával érthetően csak vázlatos kép felrajzolására vállalkozhatom, felidézve azokat a pozitívumokat, melyek városunk és népünk történetében maradandó nyomokat hagytak. Minden ember életében jelentős, s többnyire meghatározó szerepe van a családi miliőnek, az indíttatásnak, s különösen érvényes ez azokra a személyekre, akik megfelelő tehetségekkel rendelkeznek, s olyan életpályát választanak, ahol maximálisan hasznosítani tudják a szülőktől nyert szakmai tudást, szellemi, erkölcsi értékeket. Ilyen atyai 10 10 Hegedűs András: Győr irodalmi örökségéből; Petőfi Sándor és a győri Hazánk Győr, 1961. 29. p.-99-
