Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Szellemi élet Győrött

A szellemi élet Győrött

örökséggel indult útjára a korán elhunyt Kovács Ferencnek egyeden életben maradt fiúgyermeke, Pál.

Kovács Ferenc mérnök gr. Festetich Antal dégi jószágigazgatója nemcsak a szakmájában, hanem az irodalomban is otthonosan mozgott és nagy műveltséggel rendelkezett. Verseket írt, franciából fordított, s könyvtárában díszhelyen foglaltak helyet La Fontaine, Voltaire művei. Műveltségével hazafiság társult, mely arra késztette, hogy a magyar művelődés terjesztője legyen. Baráti kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, Csokonai Vitéz Mihállyal.11 Tudásának, műveltségének, írói érdemeinek bizonyítéka, hogy Révai Miklós melegen ajánlotta az Akadémia tagjai közé.

A kilencedik gyermekként 1808. július 10-én Dégen született fiút, Pált, édesapja korai halála után az édesanya és a gyermek nővérei nevelték. Dégről végezte tanulmányait. Ezt követően a német nyelv elsajátítása céljából Pozsonyba ment s itt mutatkozott be első irodalmi kísérletével, az Egy füst alatt két lakodalom című vígjátékával, sikerrel. 1827-ben Pestre költözött s az orvosi egyetemre iratkozott be.

A család nem tudta tanulásához az anyagi fedezetet előteremteni, ezért Pálnak kenyérkereset után kellett néznie. Ismeretség útján Fáy Ferencné leányához szegődött el tanítómesternek s itt ismerkedett meg Fáy Andrással, a Meséknek akkor már országos hírű írójával, akivel meleg barátságba került, s akit egyik példaképének tekintett irodalmi pályáján. Műveltsége, rendkívüli társalgási tehetsége, írói ambíciói révén csakhamar érintkezésbe került a pesti irodalmi élet kiemelkedő alakjaival. Karacs Ferenc Ősz utcai házában ismerkedett meg többek között Kisfaludy Károllyal, Vörösmartyval, Bajzával, Virág Benedekkel s atyja jó barátjával, Kazinczy Ferenccel, aki áldásával indította útnak az irodalomért lelkesedő ifjút.11 12

Kovács Pál irodalmi pályakezdése a nemzetté válás korában, a reformkorban veszi kezdetété. Az új utat a Kisfaludy társaság köré tömörülő ifjú nemzedék szabja meg. Kovács Pál Kisfaludy Károlyt választja példaképéül, aki elsősorban színműíró tevékenységére gyakorol rendkívüli hatást. 1828-tól kezdve sorra jelennek meg írásai, s amikor 1833-ban megszerzi az orvosi diplomát, már népszerű író.

írói pályáján több műfajjal is foglalkozik, melyek közül a víg elbeszélés és a komikus életképek azok, melyekben jelentős alkotások születnek. Népszerűségét elsősorban ezeknek köszönheti. Ebben a műfajban, bizonyos értelemben a nagy elődökhöz — Kisfaludy Károly, Fáy András — képest is előbbre lép. A témaválasztás, sőt a szereplők elnevezése nagyon hasonlít Kisfaludyhoz, a cselekvés, a leírás azonban már epikusabb, polgáribb a nagy elődnél. A Mindenütt jó, de legjobb otthon című elbeszélésében a reformeszmék is megfogalmazódnak. Az 1834-ben írott ún. „levelek” a haladás oldaláról bírálják a maradi nemességet.13

11 Beöthy Zsolt i.m.

12 Koltay Virgil, i.m. 4-10. p.

13 Szalay Károly: A magyar szatíra száz éve., Budapest, Szépirodalmi Kiadó 1966. 285-293. p.- 100-