Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Szellemi élet Győrött

A szellemi élet Győrött

Az ünnepi megemlékezésre 1908. november 15-én került sor. Az ünnepség első részeként a város képviselőtestülete díszközgyűlés keretében adózott kiváló polgára, a jeles író, orvos és tudós dr. Kovács Pál emlékének. Az ünnepi ülésen jelen voltak a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság, a pápai gimnázium, a helyi egyesületek, hatóságok képviselői, Dég község küldöttei s a család tagjai.

A Győri Ének- és Zeneegylet által előadott Himnusz hangjai után Wennesz Jenő polgármester köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi beszédet Teli Anasztáz, a bencés gimnázium magyartanára tartotta, aki beszédében többek között kiemelte, hogy Kovács Pál, megyénk dicső szülöttét, Kisfaludy Károlyt választotta mesterének. A továbbiakban így folytatta előadását: „O is az irodalom s^eretetét és a nemzet sorsán való aggodalmat a családi otthonból hozja, mint Kisfaludy. A hagyományok lelkesítették, hogy mestere példájára a dráma és beszjlyíró koszorúja után törekedjék és Múzsájához élte végéig hű maradjon. Ez volt a tér, melyen a lenézett és úri szalonokból száműzött magyar nyelvért, a nemzeti kultúráért legtöbbet tehetett. Mert Thália csarnoka akkor a nyelv és honszerelem asyulma, nem a mulatság és szórakozás helye volt. Ez idők népszerű drámái már rég a feledés homályába merültek. Kovács Pál drámáit sem látjuk már a magyar színpadokon, beszjlyei sem forognak közkézen, de az irodalomtörténetnek — bár mennyire változnék a korok ízlése és befolyása — mindenkor tisztes ereklyéi maradnak. ”

„Drámái bejárták a fővárosi és vidéki színpadokat, beszjlyei széles körben családi olvasmányok voltak. A búsongó szíveket felderítették, a józan erkölcsi felfogást és honszerelmet szilárdították, a nyelvérzéket fejlesztették. Nem volt irodalmi vezér, mint mestere Kisfaludy, nem volt vates, mint Petőfi, a szabadságharc lánglelkű Tyrtaeusa, de szorgalmas munkája és jótevője volt nemzetének. Azért megérdemli, hogy nevét együtt emlegessük irodalmunk dicső korának legjobbjaival, akik a nemzet újjászületésének elszánt bajnokai, a szabadságharc után pedig vigasztalói voltak. Ha Kovács Páljótevője volt nemzetének, még inkább szfikebb hazájának, Győr városának. A kitűnő szakmai jellegű értékelés után dr. Kuncz Jenő, megyei törvényhatósági főjegyző tartott nagysikerű előadást dr. Kovács Pál életéről és tevékenységéről.

Az ünnepi ülés befejezése után a közönség az időközben dr. Kovács Pálról elnevezett utcába vonult, ahol Varga Pál pékiparos tulajdonát képező egyemeletes ház homlokzatán felavatták Horváth Adorján nagyon szép alkotását, dr. Kovács Pál domborműves emléktábláját.8 9 Az emléktábla immár közel 80 éve emlékeztet a magyar irodalomban jelentős szerepet játszott Hazánk című lap szerkesztőségére és szerkesztőjére. Az évforduló alkalmával a sajtó az emlékek felidézése mellett több jeles magyar írónak, színművésznek dr. Kovács Pálhoz intézett levelét közölte.

1915-ben a városi tanács kiadásában jelent meg dr. Pitroff Pálnak A győri sajtó története című munkája, melynek megírásához dr. Kovács Pál leányai nyújtottak nagy segítséget, akik rendelkezésre bocsátották atyjuk gazdag és még nem kutatott hagyatékát. A könyv, mint a szerző ezt bevezetőjében írta, tulajdonképpen a Hazánk című lap történetére vonatkozó kutatásokból nőtt ki. így érthető, hogy részletesen foglalkozik a reformkor e kiemelkedő sajtótermékével.

8 GYVL Győr város közgyűlési jegyzőkönyve, 1908. november 15.

9 Győri Hírlap, 1908. november 17.-98-