Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött Győrött a színházi részvényegyleti munkatárs, Koltay Virgil próbált teljes képet adni dr. Kovács Pál élete és működése című, 1889-ben megjelent monográfiájában az életműről. Koltay kilenc fejezetben foglalkozik dr. Kovács Pál verseivel, vígjátékaival, drámai kísérleteivel, humoros írásaival és felolvasásaival, szerkesztői, színházi és egyéb társadalmi tevékenységével. A szerzőt a személyes kapcsolat és a Kovács Pál iránt megnyilvánuló általános rokonszenv befolyásolta írásában, aki a tisztelet és szeretet hangján beszél mindvégig az orvos és író munkásságáról. A mű a szubjektív befolyás ellenére is igyekszik hű képet rajzolni az íróról és közéleti emberről, s nagyon helyesen mutat rá gyengéire. Talán nem érdektelen idézni a műnek azokat a sorait, amelyekben a szerző az életmű elemzése során a végső megállapítást teszi: „Kovács egészében a nagy mester, Kisfalud)' K. példája után indul s művei formáira, szellemére és tárgyaira a kor változó viszonyai átalakítólag be nem folytak. Kovács kisebb tehetségű kortársai közül is egyiknek-másiknak nevét valami kiválóbb alkotása tartja fenn, mint Gaal Józsefét; Kovács szépirodalmi művei közt ily különös alkotásokat nem találunk. A való élet alakjait tünteti fel, híven is rajzolja azokat, de ezek mégsem testesülnek meg annyira, hogy halhatatlanokká válnának s teremtőjük nevét is megörökítsék. Mégis Kovács nélkül hiányos volna az Auróra kör költészete. Kisfaludy csak kísérleteket adott a vidéki élet rajzából; Fáy mindig csak tanítani akart, Gaal főleg a pusztai élet rajza által vált ki, de Kovács a vidéki életet, különösen a polgári osztályt és gentry t oly sok oldaláról tüntette fel, hogy majdnem az egészet kimerítette. így válik ő kiegészítő részévé a tágabb értelemben vett Auróra körnek, egyik lépcsőjévé azpn emelkedésnek, melynek alapja Kisfaludy K, dereka Vörösmarty M., a tetőzetén pedig Arany és Petőfi állanak. Kovácsnak a győri társadalmi élet terén kifejtett tevékenysége szorosan összefügg nemzeti kultúránkkal. A nemzeti színészet, sajtó, egyesületi élet felvirágoztatására kifejtett munkásság hatásaiban nem maradhat csak azpn szűk térre szorítva, ahol, közvetlenül érzik áldásait, hanem kiterjed az egészre, főképp oly korban, midőn ajó példák okvetlenül szükségesek. S egy ily korban alapította meg Kovács egy német műveltségű városban a magyar színészetet, magyar sajtót és magyar olvasó-egyletet. Kovács e tettei által örök hálára kötelezte le maga iránt nemzetét. ” 7 A megállapítások, úgy vélem, egy kivétellel igazak. A változó társadalmi viszonyok igenis hatást gyakoroltak Kovács Pálra, aki különösen a reformkorban ment át a haladás irányába jelentős fejlődésen. Koltaynak még ugyanabban az évben jelent meg Győr színészete című munkája, mely dr. Kovács Pálnak a győri magyar színjátszás megalapításában és fellendítésében játszott szerepét ismerteti. A monográfia megjelenése után közel húsz évig csend honol dr. Kovács Pál körül. Születésének 100. évfordulója az, mely ismét életre kelti az emlékezést. A társadalmi előkészítés és sajtófelhívások nyomán Győr város 1908. július 14-i közgyűlése határozatban mondta ki, hogy ez év novemberében méltó ünnepséget rendez a város jeles polgára születésének 100. évfordulója alkalmából. 7 Koltay Virgil: Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1889.-97 -
